Lenkefi Zoltán házigazda felemelőnek nevezte, hogy Békés vármegye székhelye ad helyet a kétnapos összegzésnek. A Napsugár Bábszínház vezetője mellett Varga Tamás alpolgármester is ismerősként köszöntötte az intézményvezetőket, akikkel a májusi színházátadón már találkozott; együtt helyezték el az új épület előadótermében az összetartozást szimbolizáló evezőlapátokat, a „napsugarakat”. Hangsúlyozta, azóta csak színesebb, vidámabb, pezsgőbb lett az élet Békéscsabán, ami az olimpia minőségi produkcióinak és a profi szervezésnek is köszönhető.
A rendezvénysorozatot egyedülállónak, az új békéscsabai bábszínház megépülését korszakalkotónak nevezte Asbóth Anikó, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke.
Hangsúlyozta, a színházi fesztivál minden résztvevője nagyszerű partnernek bizonyult, a számvetés, a tanulságok egytől egyig a jövőt építhetik.
Vidnyánszky Attila rendező, a színházi olimpiai művészeti vezetője üdvözletét Kulcsár Edit tolmácsolta. A Színházi Olimpia Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, a bábszínházak az első pillanattól a kezdeményezés mellé álltak, rendkívül komplex programot tettek le az asztalra.
Bebizonyosodott, hogy egység, összetartozás, együttműködés, kreativitás, ötletgazdagság, erős kapcsolati tőke rejlik a szakma berkeiben.
– Bár a színházak értéke nem mérhető számokban, fontos kiemelni, hogy 58 ország négyszáz társulata összesen 750 előadással örvendeztette meg a közönséget, amiből háromszázat a bábszínházak adtak. Egy angol diáklány mondata jut eszembe, „olyan volt, mintha egyesítettük volna a világot a színház által” – fűzte fel gondolatait Kulcsár Edit, hozzátéve, 2021 októberében már tudták, hogy lesz pénzügyi támogatás, de jött a Covid-járvány, majd a háború.
– Nagy válságokat éltünk át, de egyértelművé vált, a munkánk fontos, alapvető. Még a szokatlanul formabontó előadásokon is hatalmas energiák szabadulnak fel, ováció és ünneplés adatik a közönségtől. A jóléthez szükséges az, amit az embereknek a művészeteken keresztül adni tudunk. Békéscsabán összeér a múlt és a jövő. A város büszkesége az új bábszínházi épület, amely nem csupán gyerekek, családok, hanem felnőttek találkozási pontja is, számunkra pedig élettel teli, korszerű munkakörnyezetet. Az ország legszebb bábszínháza igazi szimbólum, ihlető forrás, ötvenéves kitartó munka eredménye – részletezte.
Elhangzott: a világtalálkozón összeért kelet és nyugat, világossá vált, a japán, a mexikói is ugyanazt a nyelvet beszéli, mint az európai.
– Egyértelmű lett, hogy az emberi lét alapjairól a művészeteken keresztül azonosan gondolkodunk, hogy vidéken is, bármilyen műfajban nemzetközivé válhatunk, hogy a határon túliakkal élő és szoros a kapcsolat, hogy sokfelé már szervesen beépült a színházi életbe az idegennyelvű előadás iránti igény, hogy az amatőrökre is büszkék lehetünk. Reményeink szerint a közönség lelkében továbbra is élni fog a kíváncsiság, sikerülhet másokat is meglendíteni a sikerrel. A külföldi sajtó is a nyitottságunkról számolt be. Eugénio Barbát idézve azt mondom, a találkozás megerősítette a személyes identitásunkat, megerősödve tekinthetünk a jövőbe – tette hozzá.
A kuratórium közös beszámolóját Kovács Géza, a Mesebolt Bábszínház igazgatója, Pályi János, a BábSzín Tér vezetője, valamint Kocsis Rozi, a Vaskakas Bábszínház igazgatója tartotta, akik felidézték a nemzetközi fesztivál megszervezésének főbb kritériumait, mozzanatait.
A fesztivál mérlege: sikeres produkciók, kiállítások, workshopok, frenetikus záróünnep a Magyar Zene Házában és a tervek – szakkönyvek kiadása, élménytáborok szervezése, triolákban való együttműködés és a szélesebb összefogás megtartása az energiabefektetés, az emberség és a szakmaiság jegyében.
