„Maradok az, aki voltam”

– Aki nem élt meg nehéz perceket, az soha nem tud igazán jól bluest énekelni – mondja Deák Bill Gyula, akivel közelgő arénabeli életműkoncertjéről beszélgettünk. A blueskirályt interjúnkban arról kérdeztük, szerinte minek köszönhető generációkon átívelő sikere, és azt is elárulta, pályája kezdetén ki volt az, aki miatt majdnem abbahagyta az éneklést.

Fotó: Green Stage Production

– Igen, 

Póka Egonnal egy telepen laktunk. A Sztár zenekarban énekeltem akkoriban, amellyel Kőbányán szinte minden amatőr fesztivált megnyertünk. Abban az időben kezdtek zenélni Pókáék is. Többen jártunk hozzá, együtt hallgattunk zenéket, így indult az egész. 

Csillaghegyen próbáltunk a Sztárral, állítólag Hobo már a buszon is látott, aztán Egon mondta, hogy itt van ez az ember, meghallgattak, és onnantól rendszeresen koncerteztem velük. Később jött az Omega–Hobo Blues Band-turné, ahova nem akartak elengedni. Pedig akkorra már rég megvolt az ORI-vizsgám. Szerencsére Benkő László és Kóbor János kiállt mellettem, hivatalosan is zenekari tag lettem, és így tudtam elmenni velük országos turnéra.

„Mindent a kitartásomnak és a zene szeretetének köszönhetek.” Forrás: Green Stage Production

– Az 1970-es években egy bakelitlemez lejátszása külön rituálé, már-már szakrális élmény volt. Önre melyik album volt igazán nagy hatással?

– Több ilyen is volt, például a Colosseum vagy a Syrius, Jimi Hendrix volt a mindenem, a példaképem. Nagyon szerettem a magyar gitárkirályt, Radics Bélát és Bencsik Samut is. Jó lemezekhez tudtunk hozzájutni, és persze folyamatosan a Szabad Európa Rádiót hallgattuk.

– Hogyan látja, minek volt köszönhető, hogy a blues ilyen széles körben el tudott terjedni akkor?

– Az 1970-es, 80-as években ez egy új dolog volt Magyarországon, a Hobo Blues Banddel mi hoztuk be a bluesműfajt, amit aztán hamar megszerettek, és volt is rá igény. Jó volt a zene, jók voltak a szövegek, és ezt a közönség is értékelte.

– Egy HBB-dalszöveg már-már költészet. Ez a fajta igényesség eltűnőben van.

– Pedig nagyon sokat számít egy dalnál, hogy el tud-e rajta gondolkodni az ember. Úgy látszik, ez ma már nem trendi. Én nem vagyok szövegíró, de nagyon hálás vagyok, hogy olyanok írtak nekem, mint Hobo, Horváth Attila vagy Koltay Gergő. Örülök, hogy velük dolgozhattam, dolgozhatok.

– Sok ága van a bluesnak itthon is, amit ön játszik, az rhythm and blues. Vagy inkább Kőbánya-blues?

Ha az a Kőbánya-blues, amikor egy ötször ötös szobában lakik az ember, lavórban fürdik, vécére a folyosó végére jár ki, akkor igen, azt játszom. Aki nem élt meg nehéz perceket, az soha nem tud igazán jól bluest énekelni.

A mi családunk életében sok nehézség volt. Tizenegy éves koromban nagyon tehetséges futballista voltam, soha nem akartam énekelni. A mai napig a focit imádom a legjobban. De aztán egy orvosi műhiba következtében elveszítettem az egyik lábam, onnantól máshogy alakult az életem.

– Generációkon átívelő a sikere. Mi a közös pont a dalaiban, amelybe bárki bele tud kapaszkodni kortól függetlenül?

– Például a jó a szövegek, másrészt nagyon fontos, hogy hiteles legyen valaki. Én úgy érzem, hogy az vagyok. 

Nem adtam el magam soha, maradok az, aki voltam. A legfontosabb: embernek lenni, minden körülmények között.

– Ahhoz mit szól, hogy akár a Középeurópai Hobo Blues III, a Mindenem a tévé vagy a Ne szeress engem ma újra kivirágoznak azáltal, hogy feldolgozzák őket? Játssza ezeket a dalokat Tátrai Tibor a Godfaterrel, de említhetném a Tornóczky All Accesst is.

– Tornóczkyék felkértek, hogy énekeljem el velük a Középeurópai Hobo Bluest, és meg is tettem. Ezek jó számok, azért játsszák őket, de én azt gondolom, hogy az eredetinél nincs jobb.

– Tervez új lemezt?

– Igen, alakulnak a dalok, vannak már hozzájuk Horváth Attila által írt szövegek, remélem, hogy jövőre meg tud jelenni a lemez.

– Az arénás koncertre milyen repertoárral készül?

– Azt nem árulhatom el. De az biztos, hogy a koncert gerincét a nagy számok adják majd, természetesen lesz Rossz vér, Kőbánya blues, Hatvan csapás. Ezek a dalok sosem maradhatnak ki. A többi legyen meglepetés.

Borítókép: Életműkoncertre készül Deák Bill Gyula (Forrás: Green Stage Productions)