Pomozi Péter nyelvész megkeresésünkre elmondta, hogy a magyar nyelv napja jó lehetőség arra, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a világunk rohamosan változó kommunikációs formái között vannak olyan örök nyelvi értékek, amelyekre mindannyiunknak jobban oda kellene figyelni.
A nyelvész kiemelte, hogy az elsődleges nyelvi szocializáció a családban történik meg, ahol a szülőknek törekedni kell arra, hogy a gyermekek elmélyültebben ismerkedhessenek meg anyanyelvükkel, hogy megkaphassák azokat az alapokat, amelyeket a későbbi nyelvi és irodalmi tanulmányaik során továbbfejleszthetnek és használhatnak.
A magyar nyelv őrzésére a digitalizáció korában különösen nagy szükség van.
A Chat GPT és más digitális platformok indokolatlan túlsúlya ugyanis elértékteleníti a nyelvet.
A szakember hangsúlyozza, hogy az ezekben a digitális terekben eltöltött megnövekedett idővel arányosan romlik a kommunikáció minősége. Mindez pedig óriási károkat képes okozni, nem csak az egyén, hanem a közösség szintjén is.
A nyelvi nevelésnek tehát van gyakorlati és gazdasági vonzata is. Nem lehet figyelmen kívül hagyni őket, ha így teszünk, jelentős károk érik az országot
– mondta a nyelvész, majd hozzátette, hogy ha a digitális felületek átveszik az uralmat az emberiség felett, akkor fontos pilléreket veszthetünk el.
A kommunikáció, a nyelv sokszínűségének kifakulásával megritkulnak a családi és a baráti beszélgetések. A digitális világban pedig személytelen és egysíkú nyelvi világ keletkezik, amely mindenképpen káros.
Pomozi Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar nyelv ügyére nem csak a digitális terekben kell odafigyelni.
Emlékeztetett arra, hogy a magyar nyelvet a Kárpát-medence hét országában használják, viszont számos helyen nincs lehetősége a magyaroknak arra, hogy az anyanyelvüket használhassák. A nyelvhasználati problémák tehát a mindennapok részei.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Cinema Mystica / Vígh-Hidegh Katalin)
