Az Egy modern fővárosért – József nádor és Pest-Buda című, egész napos tanácskozáson József nádor Budapest – akkor még Pest-Buda – felemelkedése és megerősödése érdekében végzett munkáját ismerhették meg az érdeklődők a reformkor és József nádor életművét kutató történészek előadásában.
Az előadók József nádor, a „legmagyarabb Habsburg” személyiségét, történelmi jelentőségét, Magyarország és a főváros modernizációjában betöltött szerepét mutatták be. Szó esett egyebek mellett a műszaki (felső)oktatás megszervezéséről, az egészségügyi és oktatási intézményrendszer fejlesztéséről, a magyarországi kertkultúra gyarapításáról és a tájépítési munkálatokról, valamint az ország közlekedési infrastruktúrájának modernizálásában betöltött szerepéről is.
József nádor támogatott minden olyan kezdeményezést, amely Magyarország gazdasági és kulturális felemelkedését, megerősödését segítette. Egyebek között felkarolta a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár (1802) megalapítását. Szépészeti Bizottságot alapított, és városrendezéssel bízta meg Hild Józsefet. Támogatta egy magyar tiszti iskola (Ludoviceum) létrehozásának tervét, az első magyar vasút (1827) megépítését és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank (1832 óta) létrehozását is. 1844-ben Pesten műszaki egyetemet alapított. Alcsúti birtokán mintagazdaságot teremtett, a Margitszigeten egy nagy kiterjedésű parkot alakított ki, valamint kiépítette a Városligetet is. Támogatója és segítője volt több magyar humanitárius és kulturális egyletnek
– fogalmaz a szervezők közleménye.
József Antal (1776–1847) Magyarország nádora, II. Lipót és Bourbon Mária Ludovika spanyol infánsnő hatodik fia volt. Magyarország helytartójává I. Ferenc király 1795-ben nevezte ki, majd egy évvel később a magyar országgyűlés közfelkiáltással az ország nádorává választotta. A tisztséget haláláig, több mint ötven éven át viselte.
Borítókp: Steinrucker L. rajza, Perlaszka M. metszete József nádorról és családjáról (Forrás: Wikipédia)
