– Az utunk egyik célja az volt, hogy reklámot csináljunk a Kojotnak, mielőtt eldől, hogy jelölik-e a filmet az Oscar-díjra, a másik pedig az, hogy felmérjük, milyenek ott a viszonyok a film körül – fogalmazott lapunk megkeresésére Gauder Áron filmrendező, akinek legújabb egész estés alkotását, a Kojot négy lelke című animációs filmet nevezi Magyarország az Oscar-díjra a legjobb idegen nyelvű film kategóriában.
Mint a művész elmondta, az egész folyamat nagyon bonyolult és komplex, kissé átláthatatlan, idegen terep a számukra. Minden ország jelölhet filmet, abból még szűkítenek, jelenleg 88 alkotást neveztek ebben a szekcióban. – Nagyon mások a viszonyok, mint itthon, túlzás lenne azt mondanom, hogy megértettük az amerikai filmipart. Ami nekünk fontos volt, hogy indiánok is látták a filmet, találkoztunk is velük, köztük Joanelle Romero indián színésznővel, aki teljesen mellénk állt. Sőt egy idős indián úr is, aki
a helyi törzsfőnök, és azért jött el, hogy megszentelje a teret, ahol bemutattuk.
– Több helyi indián megnézte a filmet, akik igazán meg voltak hatva. Ezek a visszajelzések nekem nagyon fontosak, ez azt mutatja, hogy az indiánoknál jó helyre talált a film – mondta az alkotó.
Felvetődött a kérdés, hogy a Kojot miért az egész estés filmek között szerepel, s miért nem az animációs filmszekcióban, amire Gauder elmondta, Magyarország ebben a kategóriában nevezhette a filmet, később kiderült, hogy ők is nevezhették volna a forgalmazóval az animációk közé.
– Elképesztően nagy lobbi és nyomulás van, komplex szabályoknak kell megfelelni, és mindenki a saját munkáját nyomja előre. Érdekes, hogy maga a téma nagyon a levegőben van Amerikában, ebben ezért lehet egy esély. Martin Scorsese is indián témájú filmet küld az Oscarra.
A Nagy Szellem elrendezi majd, hogy mit szeretne a filmtől, a magam részéről teljesen nyugodt vagyok.
– Magyarországon jól futott a film, sokakhoz eljutott, és szeretik – konstatálta.
A rendező a múlt héten Arany Medál közönségdíjat kapott, amivel kapcsolatban elmondta, minden, a közönségtől kapott visszajelzés nagyon fontos neki és a többi alkotónak. – Amennyi energiát, szeretetet, szenvedélyt belevittünk, az mind visszajön az emberektől.
Az Annecy-i Nemzetközi Filmfesztivál zsűridíjas filmje után elmondta, az európai gondolkodás számára jobban átlátható. – Húsz évvel ezelőtt, amikor Novák Erikkel a Nyóckerrel elindultunk a fesztiválkörútra, beneveztél egy filmet, ami ha jó volt, bevették, ha nem, akkor így jártál. Most már bonyolultabb a helyzet: bizonyos fesztiválok premierjogot kérnek, így máshova már nem nevezheted a filmet. Sokkal nagyobb lobbi ma fesztiválokra bejutni. Amerikában még komplikáltabb szabályok várnak, de nekem úgy tűnik, ha sok pénzed van, sok mindent elérhetsz.
Az amerikaiaknak a filmkészítés üzlet,
ők keretrendszerben gondolkodnak, míg mi támogatásokban. Ezért úgy érzem, hogy itt szabadabb minden az autonóm művészeti megnyilvánulások számára.
Hamarosan kiderül, hogy a 88 nevezett alkotás közül melyek jutnak be a tízbe, majd az is, hogy ezek közül melyik lesz az öt fesztiváljelölt alkotás.
