Istenek és halandók játéka

Erőteljes, felkavaró és egyben felszabadító zenei és táncművészeti élményben volt részünk a Mítoszok és istenek – az emlékezet tárháza című esten, amelyen az idén harmincéves Budafoki Dohnányi Zenekar olyan koncertet adott, amire sokáig emlékezni fogunk. Az est első felében John Williams monumentális Star Wars-sagája csendült fel, míg a második részben a Győri Balett táncjátéka engedett betekintést a mítoszok és istenek különös világába.

2023. 12. 13. 18:30
Istenek és halandók
Fotó: Ambrus László
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

John Williams sosem nézte meg a Star Wars-filmeket, mégis olyan kultikus zenét komponált hozzá, hogy aki csak egyetlen egyszer hallja, annak is sokáig ott cseng a fülében. A filmzene rengeteget merít a klasszikusokból, nem jöhetett volna létre, ha nem lenne Wagner, Mahler, Prokofjev, Sztravinszkij és Holst. A zeneszerző a filmzenei körökben jól ismert wagneri leitmotiv-technikát alkalmazta mesterien. A fülbemászó tételeknek köszönhető, hogy a Csillagok háborúja minden idők legtöbbet eladott filmzenei lemeze lett. Ez azért sem meglepő, mert Williams az egész Star Wars-történetet elmeséli zenéjével, e hangzásvilág nélkül a jedik és a sithek párharca sem lenne az igazi. Williams monumentális muzsikát alkotott, a Budafoki Dohnányi Zenekar pedig elképesztő energiákkal játszotta a jól ismert dallamokat Werner Gábor vezényletével. Szinte megelevenedtek előttünk a film híres jelenetei, és beleborzongtunk a zenekar előadásmódjába.

Istenek és halandók
Istenek és halandók viszonya állt a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertestjének középpontjában (Fotó: Ambrus László)

Az est az istenek és az emberek viszonyát boncolgatta. Míg az első részében egy modern mítosz, addig a másodikban az örökkévalóság köré teremtett mítoszok sodortak magukkal. 

Az Istenek játéka táncelőadásban a Győri Balett professzionális, minden várakozásunkat felülmúló előadása egy üres, végtelenséget és időtlenséget szimbolizáló térben játszódott.

Velekei László koreográfiája azt a gondolatot járta körül, hogy a lét végességét nem ismerő istenségek számára az élet csupán egy tét nélküli játék. Ehhez mások mellett Holst, Mahler, Mendelssohn és Wagner művei adták az alapot. Hiszen a zene és a balett együtt, egymást tökéletesen kiegészítve röpítettek el egy másik univerzumba.

A történet ezúttal kevésbé volt fontos, sokkal inkább a zenék érzelemvilágát, gondolatiságát közvetítették a mozdulatok. 

A táncosokon látszott, hogy testben és lélekben is együtt mozogtak, együtt éltek a színpadon. Az istenek és halandók játéka azt a világot szimbolizálta, amelyben létezünk, szeretünk, küzdünk, olykor elbukunk, de a kudarcok arra valók, hogy képesek legyünk felállni, újragondolni önmagunkat, a körülöttünk lévő világot és értékrendet még akkor is, ha zűrzavar vesz minket körül.

Istenek és halandók
Az istenek és halandók játéka azt a világot szimbolizálta, amelyben létezünk (Fotó: Ambrus László)

Ezen a különleges estén a Budafoki Dohnányi Zenekar és a Győri Balett táncművészei páratlan hangulatot teremtettek. 

A zene felkavarta, a táncművészet felszabadította a lelkünket.

Egyedi és megismételhetetlen élménnyel lettünk gazdagabbak. A legnagyobb dolog történt, ami ilyenkor történhet: elmélyedtünk, kiszakadtunk a valóságból. És erre igazán csak a művészet képes.

Borítókép: Jelenet az Istenek játéka című táncelőadásból (Fotó: Ambrus László)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.