Miben áll a Disney-varázslat?

Valóra váló álmok, kívánságok, a jó és a gonosz újra és újra kezdődő, borítékolható végkimenetelű küzdelme, a főhőst segítő bájos állatok, madárcsicsergés, mókázás, varázslatos képességekkel bíró gonoszok és segítők, lenyűgöző animációjú látványvilág és persze magával ragadó dallamok. Mindez elválaszthatatlan részévé vált az immár százéves Disney-világnak. De hogyan indult, hol tart most és milyen állomásokon keresztül érkezett el idáig a varázslat? Mi lehet a véget nem érő mesés csoda titka? Ezekre a kérdésekre próbálunk választ találni.

Walter Elias Disney 1901. december 5-én született az Illinois állambeli Chicagóban, szülei, Elias Disney kanadai farmer és Flora Call negyedik gyermekeként. A később legendás vált Walt Disney Companyt 1923-ban testvérével, Roy Oliver Disney-vel alapította meg. Az eredetileg Disney Brothers Cartoon Studio néven útnak indított cég első legendás, máig halhatatlan mesefigurája Mickey egér volt, akinek főszereplésével 1928 és 1937 között több mint száz rajzfilm készült.

Mickey egeret kezdetben Mortimernek hívták. (Fotó: Christophe Petit Tesson)

Az egeret kezdetben Mortimernek nevezte el megalkotója, felesége azonban túl fennhéjázónak és karót nyeltnek találta ezt a nevet egy egér számára. A házaspár együtt találta meg végül a Mickey nevet a legendássá vált karakternek. A Mortimer név sem tűnt el a süllyesztőben: Mickey mesebeli riválisa viselte ezután. A legendás egérnek 1946-ig maga Walt Disney kölcsönözte a hangját, csakúgy, ahogy a masnit és pöttyös ruhát viselő párjának, Minnie egérnek is. 1947 és 1977 között Jimmy MacDonald, 1983 és 2009 között Wayne Allwine, azóta pedig Bret Iwan hangján szólal meg a világ legismertebb egere, aki 1978-ban, 50. születésnapján a hollywoodi hírességek sétányán is csillagot kapott.

A hozzá hasonlóan legendássá vált kutyája, Plútó 1930-ban mellékszereplőként tűnt fel először a filmvásznon, de karaktere csak 1931-re vált igazán kidolgozottá. A klasszikus Disney-hősök közül Goofy 1932-ben, Donald kacsa pedig 1934-ben bukkant fel először a filmekben.

 

Úton a nagyjátékfilmek felé

Bár a Disney már 1931-ben áttért a színes technikára – a Virágok és fák volt az első színes rajzfilmjük –, Mickey egér először 1935-ben, a The Band Concert című kisfilmben mutatkozott be színesben. Fred Moore ebben az évben álmodta újra a figurát: a korábban körök sorozatából összeállított egér törzsét ő formálta körte alakúvá. Emellett az orrát is megrövidítette, pupillát rajzolt a szemébe és fehér kesztyűket a kezére. Mindez sokkal kedvesebbé, elegánsabbá tette a megjelenését. Azóta persze számos más halhatatlanná vált Disney-hős született, és minden generáció megtalálja a neki legkedvesebbet.

A kezdeti rövidfilmek után a nagyjátékfilmek gyártására is készen állt a stúdió. Az első igazán nagy siker ebben a kategóriában az 1937-es Hófehérke és a hét törpe volt. 

Az öt év alatt elkészült film, amely útmutatóként szolgált a jövőbeni animációs filmeknek, nemcsak a közönség, de a szakma elismerését is elnyerte: Oscar-díjjal jutalmazták az innovatív technikájáért. A Disney-stúdió ugyanis ekkor fejlesztette ki a multiplán kamerát, amellyel térbeli hatást tudtak kölcsönözni a cselekménynek. A szakmai siker mellett a film anyagi sikert is hozott: az első hat hónap alatt kétmillió dollár volt a bevétel.

Generációk kedvenc meséi

A Hófehérke bemutatásakor már készülőben volt a Bambi és a Pinokkió, sőt a stúdió hamarosan bemutatta a Dumbót és a Fantázia című filmet is, amelyekben az animációs filmet a komolyzenével ötvözték. Innentől sorra jöttek a sikerek. Az 1950-es és 1960-as években sorra születettek az új legendák, köztük a Hamupipőke, a Pán Péter, az Alice Csodaországban, a Susi és Tekergő, a Csipkerózsika, a Macskarisztokraták, a 101 kiskutya és A dzsungel könyve.

A Disney-varázslat egyik titka talán abban rejlik, hogy alkotásaikkal korszakról korszakra képesek megújulni, megszólítani a következő generációkat. 

1990-ben egy újabb aranykor következett. Az akkor született alkotások – köztük A kis hableány, az Aladdin, a Pocahontas, Az oroszlánkirály, A szépség és a szörnyeteg, a Tarzan, a Herkules és A notre-dame-i toronyőr – az akkoriban úttörőnek számító zenei és látványvilágukkal elvarázsolták a család minden tagját. 

A 2010-es évek újabb változásokat, fejlesztéseket és újjászületést hoztak. Egyebek mellett a Zootropolis, az Aranyhaj és a nagy gubanc, a Ronto Ralph, a Vaiana vagy a Jégvarázs című alkotások nemcsak egyre fejlődő számítógépes animációjukkal, de a kor szelleméhez is igazodó személyiségű főhőseikkel tovább éltették az immár egy évszázados varázslatot.

A Disney-filmek központi eleme a kívánságok valóra váltása. Forrás: Foum Hungary

Százéves üzenet: teljesüljön minden Kívánság!

A jubileumi évben számos ünnepi ajándékkal, üzenettel kedveskedett a nézőknek a cég. A múltjukat összefoglaló és a karácsonyt ünneplő kisfilmtől kezdve a világturnéra induló, legendás dalokat felvonultató Disney 100 koncerten át – amelyet októberben Magyarországon is megtekinthettek a rajongók – a november 23-án bemutatott, a stúdió elmondása szerint kifejezetten az ünnepi alkalomra készült Kívánság című filmig minden arról szólt, hogy higgyünk az álmainkban, küzdjünk a céljainkért. 

Emellett pedig legyünk büszkék a múltra és arra, amit elértünk, illetve maradjunk hűek azokhoz a hagyományokhoz és értékekhez, amiket eddig létrehoztunk. Bízzunk benne, hogy ők maguk is ezt az utat követik. 

Borítókép: Walt Disney és a legendássá vált Mickey egér (Forrás: Disney)