Haja Zsolt nemcsak hangjával, de színészi játékával is kiválóan kelti életre a nagyon különleges, az operák főhőseitől eltérő karakterű főszereplőt, akinek emberi esendősége és lelkének szépségéből fakadó ereje egyszerre jelenik meg a színpadon.
Mind a manipulatív és hataloméhes polgármester asszonyt alakító Szabóki Tünde, mind a gyermekét szégyellő, nem sokkal halála előtt mégis érzelmesen megnyilvánuló Pflaumnét életre keltő Miksch Adrienn emlékezetes alakítást nyújtottak a december 1-jei főpróbán. A kisebb szerepek közül számomra kiemelkedő volt a tipikus parasztasszonyt alakító Farkasréti Mária, a Posztókabátos férfiként, majd katonaként megjelenő Cser Krisztián, illetve a katonatisztet életre keltő Erdős Attila. Szalontay Tünde narrátora – aki prózai szereplőként van jelen a darabban – kiváló ritmusérzékkel és a nyelv eszközeit virtuóz módon alkalmazva, a zenei világgal remekül összeillő stílusban mondja el a rábízott, olykor filozófiai mélységű gondolatokat. A zene és az irodalom újszerű, modern módon talál egymásra ebben a groteszk, humort és drámát egyaránt kínáló előadásban.
Borítókép: Szalontay Tünde, a narrátor és Haja Zsolt, azaz Valuska János (Fotó: Kurucz Árpád)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!