A magyar filmtörténet elfeledett gyöngyszeme a Holt vidék

A rendező a színek játékán keresztül mutatja be a falvak elnéptelenedéséről szóló filmjét, amit Törőcsik Mari kiemelkedő alakítása tesz igazán drámaivá.

Forrás: Hír TV2024. 01. 27. 14:30
Dr. Barkóczi Janka, a Holt vidék című film archivátora
Fotó: Youtube/Hír TV/Svenk
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A Holt vidék című filmet Gál István rendezte 1971-ben. Ez egy olyan mű, ami elfeledett gyöngyszeme a magyar filmtörténetnek. Rendkívül erős drámai hatású alkotás, amelynek költői szépsége Gál István stílusát dicséri. Gál István 1933-ban született, 2023-ban tehát kerek évfordulót ünnepeltünk, a kilencvenediket, épp ezért felújítjuk a filmjeit; ezeket tényleg érdemes újranézni, mert nemcsak a maguk korában, hanem ma is meg tudják szólítani a közönséget – árulta el a film kapcsán a Svenk legújabb adásában Barkóczi Janka kutató, archivátor.

Részlet a Holt vidék című filmből.
Törőcsik Mari a Holt vidék című filmben. Fotó: NFI/Endrényi Egon

A film az elmagányosodás folyamatáról és a falvak elnéptelenedéséről szól, ami a hetvenes évek óta napjainkban is aktuális. Az alkotás inspirációja egy újságcikk volt, amit Gál István olvasott Gyűrűfű elnéptelenedéséről.

– Elutazott azonnal a helyszínre, mert felkeltette az érdeklődését a cikk. Amit pedig talált, az egy kísértetfalu volt. Eredetileg dokumentumfilmet szeretett volna forgatni, de mivel úgy tűnt, hogy másokat is érdekel a téma, ezért végül egy játékfilmet készített. Végül nem ott forgatták, hanem Gyarmatpusztán, közelebb Budapesthez, de a hangulat és a téma a Gyűrűfűn tapasztaltakon alapult. A forgatókönyvet Kara Lucával, az állandó alkotótársával írták, illetve Nádas Péterrel, aki akkor pályakezdő író colt – mesélte Barkóczi Janka.

A film középpontjában egy nő áll, akit Törőcsik Mari alakít rendkívül expresszíven, nagyon nagy átéléssel.

Majd kiemelte, azért különleges ez a film, mert erről a témáról ebben a korszakban sok filmet készítettek, de általában szociológiai megközelítést alkalmaztak, viszont ami Gál Istvánt érdekelte, az az egésznek a pszichológiája.

 Amiért még nagyon érdekes, azontúl, hogy lenyűgözően játszanak a színészek, hogy a táj, a környezet egyenrangú »szereplő« a filmben.

– tette hozzá a kutató.

A film elejének meleg, októberi színei, hangulata fokozatosan tűnik el a kilátástalanság, a depresszió és a magány nyomán. A színek egyre hidegebbek, a meleg őszből átmegyünk a hideg, vigasztalan, télies világba. Ez a színdramaturgia a belsőkben is megfigyelhető, a hideg színek mutatják azt, hogy micsoda dráma zajlik az emberi lelkekben.

– magyarázta Barkóczi.

Az archiváló szerint a film különösen izgalmas restaurálási projekt volt, ugyanis ez a fajta színdramaturgia nagyon fontos része az alkotásnak, hogy bele tudják magukat élni, tudjanak menni a történettel, és ezt a lehető legpontosabban, leghitelesebben rekonstruálják.

A Svenk legújabb adását ma 22.50-kor láthatják a Hír TV műsorán.

Borítókép: Barkóczi Janka a Svenk adásában (Fotó: YouTube/Hír TV/Svenk)

 


 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.