A csodálatos mandarin szenvedélytől fűtött története, amelynek címszereplője vágya beteljesülése érdekében többször is dacol a halállal, számtalan koreográfust megihletett itthon és külföldön az elmúlt csaknem száz évben. Mindehhez nagyban hozzájárult Bartók talán legfelszabadultabb muzsikája, ami vad, pulzáló, expresszionista, a szerelmi részletekben mégis drámaian meghitt zenei motívumaival ma is újszerűnek hat. Venekei Marianna, aki táncművészként maga is alakította a csábító Lány szerepét, a női megközelítést tartotta szem előtt: új koreográfiájában a Lány és a Mandarin elementáris erejű találkozása megtisztulást hoz a bűn, a kegyetlenség és az erőszak világához szokott hősnő számára. Az előadáshoz részletesen kidolgozott, mai látványvilág is párosul, aminek díszleteit Zöldy Z Gergely, jelmezeit Szelei Mónika tervezte, a vetítések Czeglédi Zsombor munkái.

Az új produkciót hármas szereposztásban mutatja be a Magyar Nemzeti Balett, a Mandarint Kekalo Iurii, Radziush Mikalai és Taran Dumitru, míg a Lányt Földi Lea, Carulla Leon Jessica és Sawatzki Aglaja formálják meg. Az előadásban a fiatal diák szerepében a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói, Pethő Ferenc és Sánta Benedek működnek közre.
Az est másik bemutatója a Bartók Táncszvitjére készült koreográfia, amit Várnagy Kristóf, a Recirquel társulat előadója és művészeti menedzsere állított színpadra. A korábban a Svéd Királyi Balett, a FrenÁk Társulat és a Cirque du Soleil együttesével is dolgozó művész csaknem húsz év után a közelmúltban tért vissza munkáiban a klasszikus balett mozdulataihoz.
Bartók Bélához hasonlóan, aki darabjában a Duna menti népek zenei motívumaiból merített ihletett, és ötvözte azt korának zenei világával, a koreográfus is asszisztense, Horváth Zita közreműködésével a klasszikus formanyelvből kiindulva a kortárs mozdulatformákat ugyancsak beemelte munkájába.
Az előadásban, aminek jelmezeit Bélavári Zita tervezte, a Magyar Nemzeti Balett művészei mellett a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei is fellépnek.