Az elmúlt évek egyik nagy fotográfiai szenzációja volt az eddig ismeretlen, 19. század közepi New York-i fotográfus, Shimmel Zohar hagyatékát a San Franciscó-i Contemporary Jewish Museumban bemutató kiállítás. E kultúrkincsre Stephen Berkman talált rá, s több mint húsz év munkájával dolgozta azt fel.
Berkman a 19. századi fotográfia megszállottja, az angol Frederick Scott Archer által 1851-ben kidolgozott technika, a hosszú expozíciós nedves kollódiumos eljárás tudósa. E technika megoldotta, hogy a negatívról részletgazdag, finom tónusú papírképek készülhessenek. A Zohar Studióban is ezt a technikát használták az 1860-as évek elején.
A Zohar-fotográfiák, amelyek nemcsak portrék, hanem gyakran szokatlan, meghökkentő életképek, a Mai Manó Házban máig megőrzött napfényműteremhez nagyon hasonló stúdióban készültek.
A tárlaton látható a Zohar Studios emblémája is: a kép közepén fiatal lány földig érő, tenyérnyi kerek fényképekkel díszített ruhában, görkorcsolyával a lábán látható. A képen megmutatkozik a modernitás és a bizarr, fantáziadús megoldások felé nyitott, ugyanakkor a viktoriánus Amerika külsőségeit jól ismerő művész-mesterember, Shimmel Zohar tudása.
A Mások bőrében – Elsa és Johanna számos élete című kiállítás – amely a két francia fotográfus, Elsa Parra és Johanna Benainous három különböző sorozatából válogat – egy-egy külön univerzumba kalauzol.
A kanadai Calgaryban készült Beyond the Shadows (Az Árnyékokon túl) című kép olyan, mintha egy filmből kiragadott képekkel mesélne a város peremkerületeiben lakók mindennapi életéről.
A The Timeless story of Moormerland (Moormerland időtlen története) családi fotóalbumok képeit idézve mesél emlékezetről, intimitásról, egyénről és önreprezentációról több észak-németországi kisvárosból.
A kiállítás fókuszában a duó legújabb projektje áll, ami a női identitást vizsgálja, a karakterek felszín alatt rejlő érzelmeit kutatva. A Ce que vaut une femme: Les douze heures du jour et de la nuit (Mit ér egy nő: a nappal és az éjszaka tizenkét órája) című sorozat kiindulópontja egy családi ház padlásán talált 1893-ban kiadott, fiatal lányok erkölcsi és gyakorlati neveléséről értekező könyv volt, amelynek tartalma egyszerre tűnt az alkotók számára építőnek és komikusnak.
