– Úgy tűnik, mintha a filmszerepek egyre inkább megtalálnák az utóbbi években. Jól látom?
– Én nem egészen így látom, inkább úgy, hogy olyan háromévente jön egy-egy nagyobb szerep filmben. Közben vannak kisebbek is. Nem mondom, hogy nem örülnék több filmes munkának, de valahogy tendenciózusan így alakult eddig a pályám, nincs vele bajom.

– Az azért elmondható, hogy Sopsits Árpád 2015-ös, A martfűi rém című thrillerével ismerte meg jobban az átlag mozinéző?
– Ez igaz.
– A Mesterjátszma – ami nagyon komoly színészi jelenlétet igényelt – áttörést jelent a pályáján?
– A filmes szerepeim tekintetében nagyon fontosnak gondolom, de A martfűi rém sem volt egyszerű. Nagyon elfogult vagyok most ezzel a filmmel, különösen jó munka volt. Remélem, előbb-utóbb megtalálja a közönségét.
A fiatalok körében nagyon népszerű a Mesterjátszma
– Mennyire volt nehéz befogadnia és színészileg végigjárnia azt a tudat mélységeibe vezető utat, amit a forgatókönyv koncepciója az ön szerepén keresztül végigvisz?
– November 9-én volt a bemutató, és mostanra ki lehet jelenteni, hogy elég jó a fogadtatása, de
főleg a fiatalabbak értik egyből a fordulatokat, ez az idősebbeknek nehezebb lehet. Annyi science fictiont és thrillert látnak, hogy nekik az, hogy időben ugrás van és mozaikokból rakjuk össze a történetet, természetes dolog.
A tizen-huszonévesek nagyon szeretik, értik a filmet, és elsőre elmondják, hogy mi miért úgy alakul. Nagyon tetszett a koncepció, amikor először elolvastam. Egyébként nem volt egyértelmű, hogy én fogom játszani, mert sokkal idősebb színészt kerestek a szerepre. Aztán egyszer csak továbbgondolták, és akkor alakult úgy, hogy a negyvenes korosztályban keressenek tovább. Barnával csináltunk már együtt filmet. Pontosan a szerepem sajátossága miatt nem sokat vettem részt a film fordulatos vagy csavaros részében, mert az általam alakított pap a film nagy részében egy cellában raboskodik. Itt többnyire csak a stáb volt jelen, meg én.

Ilyenkor az operatőr a legjobb barátod. Ha meg tudsz benne bízni, akkor minden rendben van.
Szőke Andrással nagyon jól tudtunk együtt dolgozni. Ha jól emlékszem, négy forgatási napom volt teljesen egyedül.