A nyolcvanas évek derekán kezdte el feltárni Madách Imre és felesége, Fráter Erzsébet történetét T. Pataki László, és húsz évig dolgozott ezen a témán. A kutatásai alapján készült Írások a Madách családról (2006) alcímű kötetében rávilágít egy olyan irodalomtörténeti tévedésre, ami a mai napig szilárdan tartja magát. A két egymást eszeveszetten gyűlölő asszony, az édesanya és a feleség erős kötődését mutatja be Madách Imréhez, akihez mindketten teljes szeretetükkel fordultak. Ez az elkötelezett szeretet azonban nem szövetségessé kovácsolta őket, hanem vetélkedéssé és engesztelhetetlen gyűlöletté alakult. Ennek eredménye lett Fráter Erzsébet elüldözése. Két monodráma is található ebben a kötetben, a Lidércláng a feleséget, Madáchné Fráter Erzsébetet idézi meg a nagyváradi ispotályban, a Lelkigyakorlat pedig az anya, Madáchné Majthényi Anna szemszögéből láttatja a családi dolgokat. T. Pataki László szereti jogi, pszichológiai és egyéb szempontok szerint védeni kinek-kinek az álláspontját; ebből született a két önálló mű.
Fráter Erzsébet irodalomtörténetünk talán legismertebb nőalakja. Életútja, életének egy-egy mozzanata regény- és színműírók érdeklődését éppúgy felkeltette, mint az irodalomtörténészekét. Meglehet, sohasem saját maga miatt tanulmányozták őt, hanem egyrészt abból a szempontból, hogy
Madách Imre felesége volt, másrészt hogy miként hatott személye a nagy mű, Az ember tragédiája nőalakjának megteremtésére.
A Lidércláng című monodráma tehát igazságot szolgáltat ennek a sokat szenvedett asszonynak. A darabot Bregyán Péter, a Latinovits Színház Jászai díjas színész-rendezője rendezte, és Madách Imre alakját is ő villantja fel az előadáson. A monodráma hőse Fráter Erzsébet, akit lenyűgözően jelenít meg Schupp Gabriella, bemutatva a fiatal, vidám teremtést, majd az édesanyát, a meg nem értett, végül elüldözött asszonyt. A darab zeneszerzője Bagyinka László, aki citerán kíséri az előadást, különös hatást elérve ezzel a monodráma megjelenítésében. Majthényi Anna hangja Spolarics Andrea Jászai Mari díjas színész.
Az elgondolkodtató darab Fráter Erzsébet és a Madách család életéről szól. Az asszony „szemével” mutatja be a házaspár, illetve saját sorsát haláláig.
Ennek a halálig hűséges, szerelmes asszonynak a kálváriája ez az előadás, ami abban a pillanat kezdődik és végződik, amikor a lét utolsó másodpercében lepereg szeme előtt az egész élet.
Az előadásban szereplő helyszínek: Csesztve, Alsósztregova, Balassagyarmat, Csécse, Losonc, Nagyvárad és Pest, életük színterei.
A darab ősbemutatója októberben volt Csesztvén, ahol 1845 és 1853 között élt a házaspár. Mint T. Pataki László írta a már idézett művében Madáchról: Csesztvén talán sohasem borongott a lelke, mert amíg itt élt hét évig boldog házasságban, semmi oka sem volt a szomorúságra. Versei bizonyítják ezt, amelyek itt születtek.
A boldogságért is küzdeni kellene. Madách boldogságáért. Mert valahogy máig a boldogtalanságát veri minden nagyharang világgá: csalódottságát. Emberben-asszonyban megingott hitét, az ember tragédiájáról (hogy ugyanis boldog nem lehet, helyét nem lelheti, és társat sem találhat méltót soha) kialakult világképét. Biztosan ez a látványosabb, a megragadóbb, biztosan ez alkalmasabb mindarra a küzdelemre s bemutatására is, ami Madáchot jellemezheti. Boldogsága senkit sem érdekel – eléggé
– olvashatjuk a tanulmányban.
Csesztvén élte életének legboldogabb időszakát az életvidám Fráter Erzsébet is, később mint Madách Imre felesége. Titokban házasodnak össze, a csécsei kistemplomban, mert Madách anyja rossz szemmel nézte a házasságukat. Számos verse, levele, vallomása kelteződött itt az írónak. Itt élték frigyük első, boldog éveit, itt születtek meg a gyermekeik, és ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének. 1862 augusztusában Madách itt fogadta Az ember tragédiája felfedezőjét, Arany Jánost. – Minden szép volt Csesztvén. jártunk bálozni, keringőztünk, akkor az abroncs megszűnt a fejemben – mondja a monodrámában Fráter Erzsébet.
– Azt hiszem, hogy ebben a darabban az a legizgalmasabb, hogy olyan, általánosságban nem ismert eseményeket tartalmaz, amelyekkel tanulmányainkban, illetve az életünk során nem találkozunk, és amelyeket mindenképpen érdemes megismerni, megnézni. Fráter Erzsébet, Madách Imre felesége, akivel az irodalomtörténet olyan méltatlanul bánt. T. Pataki László darabjában végre a Parnasszuson a Múzsák körében foglalja el az őt megillető helyet – mondta Bagyinka László.
Bregyán Péter, a darab rendezője elmondta, hogy elhunyt felesége, Fráter Kata Fráter Erzsébet leszármazottja volt, így találta meg őket annak idején T. Pataki László. – Megkaptuk a darabot, aminek az első változata még gitárkísérettel ment. Sok idő eltelt az akkori bemutató óta, most teljesen más az előadás, hiszen egy másik személyiség vette át Fráter Erzsébet szerepét – emelte ki a rendező. – Életem első monodrámája ez az előadás – teszi hozzá Schupp Gabriella. – Amikor elolvastam a művet,
az jutott eszembe, hogy nagyon közel áll hozzám a személyisége, és hasonlítunk egymásra Erzsikével, ahogy mindenki hívta őt. Úgy éreztem, nem is lesz nehéz belebújnom a bőrébe.
A próbák során pedig egyre közelebb kerültem hozzá, és szinte maguktól jöttek a mozdulatok. Hármunk összjátéka a darab, mert ugyanúgy gondolkodunk az életről, a színpadi létről – mondta mosolyogva. A beszélgetés során az is kiderült, miért ennyire erős a darab: – Volt egy próbánk, amikor minden eldőlt. Még szöveg volt a kezünkben, de már éreztük, hogy köztünk van Fráter Erzsébet alakja – mondta Bregyán Péter.
Az alkotó boldogságának színhelye
A csesztvei emlékmúzeum a mai Magyarország egyetlen Madách-emlékhelye. A nógrádi kisközség kúriájában élt hét évig a Madách család, közös életük legboldogabb időszakában. 2012-ben újították fel az épületet. Megújult az állandó kiállítás is, a tárlatot interaktív technikai eszközökkel egészítették ki. A múzeum korhű dokumentumokkal idézi föl Madách Imre életét és munkásságát. Személyes bútorai közt itt van a bölcsője is. A tárlaton láthatjuk Az ember tragédiája kiadásait, illusztrációit, végigkíséri a Madách család történetét, Megidézi a kor szellemét, átfogó képet nyújt Madách Imre életéről és művészetéről, középpontba állítva Az ember tragédiáját, annak világirodalmi és színpadi jelentőségét.
Borítókép: Schupp Gabriella mint Fráter Erzsébet (Fotó: Bach Máté)
