A nyolcvanas évek derekán kezdte el feltárni Madách Imre és felesége, Fráter Erzsébet történetét T. Pataki László, és húsz évig dolgozott ezen a témán. A kutatásai alapján készült Írások a Madách családról (2006) alcímű kötetében rávilágít egy olyan irodalomtörténeti tévedésre, ami a mai napig szilárdan tartja magát. A két egymást eszeveszetten gyűlölő asszony, az édesanya és a feleség erős kötődését mutatja be Madách Imréhez, akihez mindketten teljes szeretetükkel fordultak. Ez az elkötelezett szeretet azonban nem szövetségessé kovácsolta őket, hanem vetélkedéssé és engesztelhetetlen gyűlöletté alakult. Ennek eredménye lett Fráter Erzsébet elüldözése. Két monodráma is található ebben a kötetben, a Lidércláng a feleséget, Madáchné Fráter Erzsébetet idézi meg a nagyváradi ispotályban, a Lelkigyakorlat pedig az anya, Madáchné Majthényi Anna szemszögéből láttatja a családi dolgokat. T. Pataki László szereti jogi, pszichológiai és egyéb szempontok szerint védeni kinek-kinek az álláspontját; ebből született a két önálló mű.
Fráter Erzsébet irodalomtörténetünk talán legismertebb nőalakja. Életútja, életének egy-egy mozzanata regény- és színműírók érdeklődését éppúgy felkeltette, mint az irodalomtörténészekét. Meglehet, sohasem saját maga miatt tanulmányozták őt, hanem egyrészt abból a szempontból, hogy
Madách Imre felesége volt, másrészt hogy miként hatott személye a nagy mű, Az ember tragédiája nőalakjának megteremtésére.
A Lidércláng című monodráma tehát igazságot szolgáltat ennek a sokat szenvedett asszonynak. A darabot Bregyán Péter, a Latinovits Színház Jászai díjas színész-rendezője rendezte, és Madách Imre alakját is ő villantja fel az előadáson. A monodráma hőse Fráter Erzsébet, akit lenyűgözően jelenít meg Schupp Gabriella, bemutatva a fiatal, vidám teremtést, majd az édesanyát, a meg nem értett, végül elüldözött asszonyt. A darab zeneszerzője Bagyinka László, aki citerán kíséri az előadást, különös hatást elérve ezzel a monodráma megjelenítésében. Majthényi Anna hangja Spolarics Andrea Jászai Mari díjas színész.