Az Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozat 1985 óta évről évre ráirányítja a figyelmet a kontinens gazdag és sokszínű kulturális hagyományaira, és óriási lehetőséget jelent a címet viselő városoknak arra, hogy széles közönség előtt bemutatkozzanak. Míg a tavalyi három település közül kettő magyar kötődésű volt (Veszprém és Temesvár), addig idén Észak-Európa kapott nagyobb hangsúlyt a programban, hiszen Norvégia és Észtország egy-egy városa is a résztvevők között van, valamint az osztrák Bad Ischl.
A magyar szálak Bad Ischlbe vezetnek
A magyar múlt az egyik idei helyszínen is felbukkan. Az ausztriai Bad Ischl fürdőváros, a Salzkammergut régió központjának egyik legnépszerűbb látnivalója a neoklasszicista Kaiservilla, Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint Erzsébet királyné nyári rezidenciája, melyet esküvői ajándékként kaptak a császár édesanyjától, Zsófia főhercegnétől 1854-ben. A kastélyt – amelyben jelenleg is egy Habsburg, Markus Emanuel Salvator herceg lakik – hatalmas angolpark veszi körül és a nagyközönség is látogathatja. A fürdők, a konferenciaközpont, az ivócsarnok és számos egyéb látnivaló mellett
a város Lehár Ferenc tisztelőinek zarándokhelye is, a magyar zeneszerző ugyanis itt élte le élete nagy részét, emlékét villája mellett a Lehár filmszínház épülete és az évente megrendezett Lehár-operettfesztivál is őrzi.
A település a festői Salzkammergut régió központja, amely Ausztria egyik legszebb tájegysége, nem véletlen, hogy Bad Ischl mellett a teljes régió része a kulturális főváros programnak.
Tartu, Észtország szellemi fővárosa
A százezer lakosú Tartu (németül Dorpatként is ismert) Észtország második legnagyobb városa Tallinn után, és az ország szellemi fővárosának tartják. Itt található Észtország legrégebbi, 1632-ben alapított egyeteme, színháza (a Vanemuine), de itt működik az Észt Nemzeti Múzeum, a legfelsőbb bíróság, valamint az oktatási és kutatási minisztérium is. Tartuban rendezték meg Észtország első zenei fesztiválját 1869-ben, amely előfutára volt az évente megrendezett észt dalfesztiválnak, és amely a világ egyik legjelentősebb kórusfesztiválja, szerepel az UNESCO szellemi világörökségi listáján is.
Tartu legfőbb látnivalói közé tartozik az óváros, a gótikus Szent János-templom, a város egyik szimbóluma, a XVIII. századi városháza, az egyetem épülete, a középkori katedrális romjai és a botanikus kert.
A legészakibb kulturális főváros, Bodö
A sarkkörön túl fekvő norvégiai Bodö (Bodø) a kulturális fővárosok között a legészakibb helyszín. Az ötvenezres lakosú városba érkezve az első dolog, amivel szembesülhetünk, hogy mindig erős szél fúj, hiszen a várost semmi sem védi a vad óceáni szelektől. A település oktatási és katonai központ, hiszen a Nord Egyetem mellett itt működik Norvégia egyetlen rendőr-akadémiája Oslón kívül, és itt állomásozik a norvég haderő egy része is.
Izgalmas látványosság a repülőmúzeum, valamint a Salten Múzeum, amely egyebek mellett viking kincseket is őriz. A könyvtárat, koncerttermet és színházat is magába foglaló kulturális központ, a Stormen 2014-ben nyílt meg, a város háború utáni építészetének jellegzetes alkotása az 1956-ban épült bodöi katedrális, míg az aprócska Bodin-templom a középkorból való. A város több zenei fesztiválnak is helyet ad, nyaranta a Parkenfestivalennek, télen a Bodö Hardcore Fesztiválnak.
Az Európa kulturális fővárosa eseménysorozat nemcsak kiváló bemutatkozási lehetőség a kevésbé ismert városoknak, amelyek ezáltal felkerülhetnek a turisták úti céljai közé, de jelentős fejlesztések megvalósítását is ösztönzi. A helyszínek így gazdagíthatják Európa kulturális örökségét is.
Borítókép: Bad Ischl, az idei Európa kulturális fővárosa program egyik helyszíne (Fotó: APA/AFP/Barbara Gindl)
