George Orwell az 1940-es években írt regénye a világirodalom talán leghíresebb dísztópiája, amelyre a negatív jövőkép definíciójaként hivatkozhatnának a szótárak – fogalmaz a Kultúra.hu.
A könyv és a belőle készült film, az 1984 olyan államalakulatot rajzol meg, amely minden egyéni megnyilvánulást elítél és szigorúan megbüntet, ez pedig igencsak aktuális felvetés a XXI. századra jellemző szabványosító tendenciák közepette. Azt mutatja be, hogyan működik a totalitárius állam, vagyis megalkotja egy lehetséges diktatúra prototípusát. A könyv filmváltozata stílusosan 1984-ben debütált. Michael Radford rendezése alapvetően követi az irodalmi forrásszöveget, amely egy olyan lehetséges – most már múltbéli – jövőt tár elénk, amelyben a Föld lakossága átvészelt egy nukleáris háborút, majd három részre szakadt – írja a Kultúra.hu
Az pedig, hogy a nyolcvanas években egymást érték a diktatúrákat hasonlóan ábrázoló alkotások, mint A fal című Pink Floyd-film, a Szárnyas fejvadász vagy a Brazil – ez is az orwelli történet hatalmas hatását mutatja.
Az 2001: Űrodüsszeia(1968) Stanley Kubrick remekműve, több mint kétórás alkotás minden bizonnyal a lista legenigmatikusabb darabja. Ikonikus zene (többek között Ligeti György nevét kell említenünk), ikonikus vágások és ikonikus jelenetek jellemzik. Ami biztos, az a szimbolikusan is értelmezhető utazás ténye, melyre már a cím antik utalása is ráirányítja a figyelmet. A cikk szerint, a popkultúra egyik sarokpontjává vált opus több marginális mozzanata is sikeresen „megjósolta” a mára elmúlt jövőt – például a táblagép feltalálását.
A cikk felidézi az 1982-es szintén irodalmi alapanyagot rejtő Szárnyas fejvadász című remekművet,
amely csak lazán kapcsolódik Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című szövegéhez.
Ebben a fiktív jövőben emberi mintára teremtett, rövid élettartamú robotok, azaz replikánsok végzik a nehéz és megalázó munkákat a Földön kívül található kolóniákon.
A film víziója elsősorban az emberektől megkülönböztethetetlen robotok szerepeltetése miatt érdekes, hiszen felléptetésük nemcsak az ősi félelmünket táplálja a hasonmásoktól, de utal a 2023-ban mind aktuálisabbá váló kérdésre: a technikai fejlődés nem fog-e egyszer túlnőni teremtőin, mintegy helyettesítve, „likvidálva” őket?
A cikk válogatása egyebek mellett a Vissza a jövőbe 2. és a Zöld szója című filmet is a látnoki filmek között említi.
