Hetvenöt éves Murakami Haruki

Fiatalon az amerikai kultúra hatása alá került Murakami Haruki író, műfordító, a kortárs posztmodern próza egyik nagymestere. Murakami Haruki a hetvenes évek végén határozta el, hogy író lesz és szakít hazája irodalmi hagyományaival.

Fotó: Philip Fong

Murakami sajátos írói világot teremtett. A világhírű író már pályája kezdetén elhatározta, hogy nem akar az unalomig ismételt japán stílusban írni, ezért szándékosan szakított hazája irodalmi hagyományaival.

Murakami  eldöntötte, hogy szakít a japán írói hagyománnyal. Fotó: Philip Fong

 A mágikus realizmus irányzatát követő szürreális és nemegyszer humoros írásainak témái az elidegenedés, a magány, a vágyódás és a szerelem. Visszatérő szimbólumai a zenei utalások, a macskák (az író kedvenc állatai), a fetisizált női fülek és a furcsa, álomszerű szexjelenetek.

Kiotóban született, gyerekkorát Kobe városában töltötte. Apja egy buddhista szerzetes fia, anyja egy oszakai kereskedőcsalád sarja volt, mindketten japán irodalmat tanítottak. Miután a kiskamasz Murakami megtanult angolul, falta a nyugati írók könyveit. Az amerikai kultúra teljesen elvarázsolta, 

különösen Kurt Vonnegut, Richard Brautigan, Raymond Chandler, a Beatles, Nat King Cole, Elvis Presley és a Beach Boys volt rá hatással.

Feleségével, Takahasi Joko színésznővel tudatosan nem vállalt gyermeket. 1974-ben közösen megnyitották a Peter Cat nevű jazzbárt, amely a japán diákok és a közelben állomásozó amerikai katonák törzshelye lett. 1979-ben megjelent első műve rögtön el is nyert egy irodalmi díjat. 

1981-ben bezárta a jazzbárt, és eldöntötte, hogy hivatásos író lesz.

Elhagyva Japánt, beutazta Európát, és végül az Egyesült Államokban telepedett le, ahol többek között a Princeton Egyetemen tanított írásművészetet. Az igazi hírnevet és elismertséget az 1987-ben napvilágot látott Norvég erdő hozta el számára, amelyből csak Japánban több mint négymillió példányt adtak el. A hatvanas évek diáklázadásainak időszakát megidéző műből, amely a felnőtté válás kínjairól festett érzékletes és lírai képet, 2010-ben Anh Hung Tran vietnami rendező készített filmet. A Miről beszélek, amikor futásról beszélek? címmel írt esszéjét első ,maratonja után írta, miután a láncdohányos abbahagyta a cigarettázást. 

A kétezres évek elején költözött vissza Japánba. Egy évvel később jelent meg Kafka a tengerparton című regénye, amelyről a legtöbbet talán a könyvhöz írt bevezetőjében árul el:

Csaknem lehetetlen megérteni, a legbonyolultabb könyv, amelyet írtam.

Murakami műve, a Kafka a tengerparton, a Vörösmarty Színházban Forrás: Vörösmarty Színház

2009-ben publikálta a címében Orwell kultikus művét idéző, 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy) című monumentális regényfolyamát, amely olyan témákkal foglalkozik, mint a gyilkosság, a történelem, a vallási szekták, az erőszak, a családi kötelékek és a szerelem. 2017-ben jelent meg A kormányzó halála című kétkötetes regénye, amelyben többek közt a japán megszállók által 1937-ben elkövetett nankingi mészárlás témájával is foglalkozik. Legutóbb 2023-ban jelentkezett új regénnyel: a The City and Its Uncertain Walls című könyv egy azonos című, 1980-ban megjelent írásán alapul.

Műveit a világ 50 nyelvére fordították le, számos művét állították színpadra, vitték filmre, az ő novellájából készült például a Vezess helyettem című alkotás, amely 2022-ben elnyerte a legjobb nemzetközi film Oscar-díját. Nevét évek óta emlegetik a Nobel-díj várományosai között, de a kitüntetést eddig még nem kapta meg. Más rangos irodalmi díjakat azonban igen: 2006-ban Franz Kafka-, 2009-ben Jeruzsálem-, 2015-ben Hans Christian Andersen irodalmi díjjal jutalmazták, 2023-ban Asztúria hercegnője díjat kapott.

 A népszerű író 2018 novemberében jelentette be, hogy egykori alma materének, a tokiói Vaszeda Egyetemnek adományozza regényei kéziratát, más szerzőkkel váltott leveleit, fordításait és több mint tízezer darabos hanglemezgyűjteményét.

Borítókép: Murakami Haruki (Fotó: Philip Fong)