Az esten a lap aktuális számának sok szerzője közül Lánczi András, az MCC Center of European Political Philosophy vezetője, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Turgonyi Zoltán, a Szent II. János Pál pápa Kutatóközpont Gyakorlati Filozófiai Kutatócsoportjának vezetője vett rész, s mondta el, mit is gondol korunk szellemiségéről.
A kerekasztal-beszélgetés kezdetén Lánczi András – aki a folyóiratban Arisztokratikus köztársaság szemben a korszellemmel címmel adta közre gondolatait – leszögezte, abban az értelemben, ahogy azt a XIX. században gondolták, nincs korszellem. Nincs világszellem, aki valamilyen értelemben mozgatná a történelmet. Vannak azonban divatos gondolatok, amelyek riasztóan nagy hatással lehetnek életünkre.
Turgonyi Zoltán, aki a lapban A Nyugat erkölcsi válságát elemezte, most arra mutatott rá, hogy a XX. század második felében valóban megjelent egy új gondolkodásmód, úgy fogalmazott, a liberalizmus elkezdte komolyan venni magát.
Korábban ugyanis jobbára konzervatív emberek voltak a liberálisok. Szigorúan képviselték azokat az elveket és értékeket, amelyek összetartották a társadalmakat. S – mivel liberálisak voltak – nem zavartatták magukat attól, ha mások másképp éltek.
Csakhogy a liberális elv: csinálhatsz, amit akarsz, amíg másnak nem ártasz, mára mennyiségi problémává lett. Addig ugyanis nincs semmi baj, amíg csak egy-két olyan ember akad, aki a normalitással szemben fogalmazza meg egyedi értékvilágát. De, ha sokan kérdőjelezik meg a normákat, ha sokan lesznek, akik nem akarják kibontakoztatni a képességeiket, akik ki akarnak vonulni a társadalomból, akik nem akarnak gyermeket vállalni, akkor hirtelen kiderül, az ártalmatlan, egyedi bolondéria súlyosan társadalomromboló jelenség.
A Kommentár aktuális lapszámában arról írt Orbán Balázs, hogy fontos feladatunk visszavezetni az oktatást konzervatív gyökereihez, mert csak így állítható vissza az a szellemi, erkölcsi tartás, ami szabadságunkat biztosítja.
A jelenünkben tapasztalható bizonytalanság mögött ugyanis a miniszterelnök politikai igazgatója sem valamiféle elvont szellem munkáját sejti, hanem nagyon is materiális okokat. Úgy látja, hogy a XXI. századra gyökeresen megváltozott a világ.
Felemelkedtek olyan erőközpontok, amelyekkel korábban nem nagyon számolt Európa és Amerika, olyan új kihívásokkal kell szembenéznünk, amelyekről korábban nem is hallottunk. Legyen szó klímaváltozásról, versenyképességről, digitalizációról és még ezernyi dologról, szinte minden tekintetben új és aggodalomra okot adó jelenségekkel kell számolnunk. Nem csoda, szögezte le Orbán Balázs, ha a gondolkodók újszerű válaszokat adnak az újszerű kérdésekre.
Csakhogy ebben a kialakuló és rendkívül élénk diskurzusban nekünk, magyaroknak is van helyünk és szerepünk. A magyar közgondolkodás eredményei – mutatott rá a miniszterelnök politikai igazgatója – olyan tételmondatok, amelyek érdekesek a Nyugat számára. A magyar konzervatív gondolkodóknak fontos és érvényes mondanivalójuk van a családról, az államról és a nemzetről. Mondhatjuk úgy is: a korszellem most kíváncsi a magyar szellemi élet eredményeire.
Borítókép: A Kommentár folyóirat bemutatója a Nemzeti Múzeumban január 9-én (Fotó: Kurucz Árpád)
