Miskolc sétálóutcájától nem messze, valójában azzal párhuzamosan található az Uitz Béla utca, aminek végén helyezkedik el a Csengey-kert.
Ha valaki nem ismeri a várost, de látni szeretné a színkavalkádja miatt feltűnő kerítést, a Művészetek Házát keresse, mert azt mindenki tudja, hol van Miskolcon.
Körbejárva az épületet, onnan már jól látszik a pár perc sétára lévő képzőművészeti látványosság. Sajnos tábla még nem jelzi a környékén, hogy mit is lát a járókelő, de ezen változtatni szeretnének a szervezők. Az ötlet megálmodójával, Nagy T. Katalin művészettörténésszel beszélgettünk.
Kik festették a Csengey-kert kerítését?
Azt kértem a művészektől, hogy mindenki olvashatóan írja alá munkáját, ez azonban sajnos nem történt meg
– magyarázta.
– Terveim között szerepel, hogy a készítők nevét akár külön táblákra felírjuk. Művészettörténészként nagyon érdekesnek tartom azt, hogy a kerítésen leképeződik mindenféle stílus, ami jellemző mai világunkra. Mostantól kordokumentumnak is nevezhetjük ezt az építményt – mondta Nagy T. Katalin, aki elárulta, a legtöbb kerítéselemet Seres László festőművész vállalta be. Az 1945-ben Felvidéken született művész már 1961-től élt nyaranta a miskolci művésztelepen, majd a család végleg a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei városba költözött. Kondor Bélától tanult, aki dolgozott a miskolci grafikai műhelyben. Élt az USA-ban, a teleket pedig 1994 óta Indiában tölti, ahol restaurátor-műhelyt alapított egy ottani kollégájával. Legutóbb tavaly kapott díjat a 26. Téli Tárlaton.
Nagy T. Katalin Varga Éva nevét említette még, akinek unokája is festette a kerítést. A Munkácsy Mihály-díjas miskolci szobrászművész Hajdúböszörményben született, de 1975 óta él Miskolcon, lánya, Szanyi Borbála is szobrászművész.
Varga Éva már egy évvel ideköltözése után megkapta a Miskolci Téli Tárlat nagydíját, azóta számos köztéri alkotása díszíti a várost, ő alkotta meg például József Attila szobrát a Lillafüredi-vízesés mellett.
Ma összművészetre van igény
A beszélgetés során még Szurcsik József szintén Munkácsy-díjas képzőművész neve merült fel. A nemzetközi szinten is elismert grafikusművész több szálon kapcsolódik Miskolchoz, hiszen birtokosa számtalan díjnak, amiket a Miskolci Galériában kapott. A karakteres világot képviselő művész alkotása természetesen könnyedén felismerhető a kerítésen. Nagy T. Katalin vele hívta életre 2013-ban a Hangszínhely Fesztivált Gyálon.
Bár eredetileg programsorozatnak szántuk, tehát minden évben szerettük volna megrendezni, de csak egy évet élt meg ott. Azért lett a hang és a szín szó is a fesztivál elnevezésében, mert az volt az alapja, hogy a képzőművészek közül sokan zenélnek is. Később Kishonthy Zsolt művészettörténész egy beszélgetésünk során tért ki arra, hogy jó lenne létrehozni egy újabb kulturális eseményt Miskolcon. Ekkor gondoltam újra a képzőművészet és a koncertek fúziójára
– mondta a művészettörténész, aki beszélt arról is, sok régi hallgatóját meghívta a kerítésfestésre, mert nyolc éven át tanított Egerben az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen. Végül ma már olvasni is lehet a kerítés előtt, hiszen egy újabb művészeti ágként a költészet is nyomot hagyott rajta. Ezt az országosan is ismert miskolci Kabai Lóránt tavalyi tragikus halála váltotta ki az alkotókból, de látható itt a cikk elején említett Seres László tanárának, Kondor Bélának is versrészlete.
Sőt, hommage jellegű emlékezésként már olyan elhunyt festőművészek neve, születésének és halálának dátuma is olvasható az alkotások között, mint a Miskolcon élő és alkotó Pataki János, aki 2022-ben halt meg.
Miket lehet látni a képzőművészeti falon?
A Hangszínhely Fesztivált ma már a Miskolci Kulturális Központ szervezi, aminek ügyvezetője, Majorné Bencze Tünde vetette fel, hogy esztétikai minőségében fel kellene javítani a Csengey-kerthez tartozó ronda, szürke betonkerítést. – Azt azonnal átláttam, hogy nagyon komplikált lenne készíteni egy összképet rá, ezért gondoltam arra, hogy minden művész kap egy-egy elemet, amit igényesen lealapozunk, hogy meggátoljuk a beton porózusságát – mondta Nagy T. Katalin, utalva ezzel arra, hogy ennek és a kültéri festéknek is köszönhetően a munkák remélhetőleg elég jól bírják majd az időjárás viszontagságait.
– Végtelenül izgalmasnak találom a végeredményt, amiben vannak egymás melletti kerítéselemek is, amik láthatóan összetartoznak.
A művészek szabad kezet kaptak, így bármit választhattak témaként annak ellenére is, hogy a cél a zene megjelenítése lett volna a kerítésen.
Próbáltunk szisztematikusan haladni, de lettek foghíjak. Ez azonban egyáltalán nem zavaró, ráadásul idén is folytatjuk a festést, hiszen a harmadik Hangszínhely Fesztivál május 31-én kezdődik – mondta a művészettörténész, majd elmagyarázta, a következő több mint harminc alkotó ezen a napon kezdi meg a munkát. A Csengey-kert újabb kerítéshosszát tehát a tervek szerint június 2-án, vasárnap délután avatják fel.
Borítókép: Falfestmények a Csengey-kert kerítésén, Miskolcon (Fotó: Bujdos Tibor)
