A kritikákban is bővelkedő multimédiás kiállítás a rangos Eventex 2023 Awardson a legjobb kiállítás és a legjobb immerzív kiállítás kategóriában is aranyérmes lett, a CNN pedig a világ 12 legjobb immerzív élménye közé sorolta. A szervezők a Van Gogh-kiállítás megnyitóján elmondták, hazánkban is hatalmas az érdeklődés a The Immersive Experience iránt, amelyet a jegyek elővételeiből és az esemény alatti kommentekből érzékeltek.
A Van Gogh-kiállítás képei a művész legmeghatározóbb alkotásai. Azt, hogy Budapestre is elérkezzenek virtuálisan Van Gogh festményei, többéves előkészület és szervezés előzte meg.
Bíró Péter, a Nemzeti Sportügynökség vezérigazgatója az eseményen elárulta: ő már két évvel ezelőtt látta a multimédiás kiállítást, amit már akkor is fantasztikusnak tartott.
Főleg sportesemények történnek itt a BOK-csarnokban, de a sport és a kultúra egyáltalán nincs távol egymástól
– jelentette ki Bíró Péter.
Van Gogh-kiállítás Budapesten – mit láthatunk a helyszínen?
A Van Gogh-kiállítás, amelynek része egy 360 fokos multimédiás tér, különböző hang- és fényjátékokkal gazdagítva három részre különül el. Az első részben megismerkedhetünk Van Gogh életrajzával, munkásságával és családjával is. Megtudhatjuk, hogy Van Gogh hogyan került közel a festészethez, miképp kereste saját stílusát, de még az öccsével való levelezésbe is betekintést nyerhetünk. A látogatók számos munkáját megtekinthetik, körbejárhatják, föléjük, sőt még alájuk is benézhetnek. Van Gogh festményeit animáltan azt a környezetet is bemutatják, amelyet az alkotó munkavégzés közben láthatott. A kiállítás ezen szakasza akár egy interaktív múzeumi tárlatnak is beillik, ugyanis néhány díszleten – például ember nagyságúban láthatjuk a berendezett szobáját – kívül rengeteg festményt és az azokhoz kapcsolódó leírást tekinthet meg a látogató.
Van Gogh mentális problémái
Ennél a résznél ismerkedhetünk meg a hallucinációktól szenvedő művész mentális viszontagságaival is. Van Gogh ugyanis saját maga kérésére, 1889. május 8-án beköltözött a Saint-Paul de Mausole elmegyógyintézetbe. Egy szobát műteremmé alakítva egyetlen év alatt 150 festményt és közel 100 rajzot készített.
Szívemet-lelkemet beleadtam a munkába, és közben valahol elvesztettem az eszemet
– idézte a tárlat a festőt.
Van Gogh munkája csak a rajta elhatalmasodó idegrohamok idején szakadt félbe. Ilyen krízisben csupán egyetlen kép született: egy önarckép. Az 1889 nyarán festett képen Van Gogh néma, tekintete zavaros. Majd több mint egy évvel később a művészt hazaengedték, ahol öngyilkosságot kísérelt meg, mellbe lőtte magát. Két nappal később Auvers-sur-Oise-ban érte a halál.
Mi az a 360 fokos multimédiás kiállítás?
A tárlat második részében főszerepet kap a vetítés. Egy hatalmas szobába lépve a lábunk alatt és a falakra vetítve láthatjuk a festő ikonikus napraforgóit, Van Gogh leghíresebb alkotásait, miközben egy kényelmes napozószékben hallgathatjuk is a festményekhez illő klasszikus zenét. Itt az élményen erősen rontott, hogy esetleg aki a Magyar Zene Háza Hangdómjához szokott – virtuális kiállításokat tekintve – csalódásként érheti a BOK Sportcsarnok mindenféle lámpával és technikai eszközzel teli plafonja, miközben éppen Van Gogh munkásságában igyekezne elmerülni. Az óriási térben elveszve csupán egyetlen dolog hiányzott ahhoz hogy igazán ráhangolódjunk a festő művészetére, ez pedig az intimitás.
Lépjen be Van Gogh világába!
A Van Gogh-kiállítás harmadik részében VR-élményben lehet részünk, ami gyakori kiegészítője az interaktív tárlatoknak. Itt egy virtuális szemüveget felvéve tíz percen keresztül utazhatunk Van Gogh leghíresebb alkotásaiba, ami nem túl nagy élmény annak fényében, hogy elég pixeles a kép, és még a kiállítás kezdete előtt is már egy szétcincált, túlhasznált fülvédővel erősíthetjük a fejünkre az eszközt. Ezt követően pedig egy kevésbé kreatív, ám tematikájában valóban a tárlathoz kapcsolódó közös színezésre invitálják a látogatókat.
Összességében a művészetet kedvelők között nem feltétlenül válik igazán fantasztikus élménnyé a tárlat. Ahhoz képest, hogy 20 000 négyzetméteren helyezkedik el, egész gyorsan bejárható, nagyjából egy óra elég is rá. Hogy egy szólással éljek: nagyobb a füstje, mint a lángja.
Lucy Hardcastle tervező és digitális művész, aki saját londoni stúdióját vezeti, is hasonlóan vélekedett a szenzációhajhászásról. A The Guardiannek elmondta: a magával ragadó élmények kommercializálása nem hagy teret sok eredeti ötletnek. Szerinte a magával ragadó szó „trükkös szlogenné” vált. Úgy véli, míg egykor ezt a minden érzékszervünket megmozgató show-műsorokhoz kapcsolták, mostanában gyakran inkább valami olyasmit jelent, ami jól mutat az Instagramon.
Borítókép: Van Gogh-kiállítás Budapesten (Fotó: Havran Zoltán)
