Van Gogh munkája csak a rajta elhatalmasodó idegrohamok idején szakadt félbe. Ilyen krízisben csupán egyetlen kép született: egy önarckép. Az 1889 nyarán festett képen Van Gogh néma, tekintete zavaros. Majd több mint egy évvel később a művészt hazaengedték, ahol öngyilkosságot kísérelt meg, mellbe lőtte magát. Két nappal később Auvers-sur-Oise-ban érte a halál.

Mi az a 360 fokos multimédiás kiállítás?
A tárlat második részében főszerepet kap a vetítés. Egy hatalmas szobába lépve a lábunk alatt és a falakra vetítve láthatjuk a festő ikonikus napraforgóit, Van Gogh leghíresebb alkotásait, miközben egy kényelmes napozószékben hallgathatjuk is a festményekhez illő klasszikus zenét. Itt az élményen erősen rontott, hogy esetleg aki a Magyar Zene Háza Hangdómjához szokott – virtuális kiállításokat tekintve – csalódásként érheti a BOK Sportcsarnok mindenféle lámpával és technikai eszközzel teli plafonja, miközben éppen Van Gogh munkásságában igyekezne elmerülni. Az óriási térben elveszve csupán egyetlen dolog hiányzott ahhoz hogy igazán ráhangolódjunk a festő művészetére, ez pedig az intimitás.
Lépjen be Van Gogh világába!
A Van Gogh-kiállítás harmadik részében VR-élményben lehet részünk, ami gyakori kiegészítője az interaktív tárlatoknak. Itt egy virtuális szemüveget felvéve tíz percen keresztül utazhatunk Van Gogh leghíresebb alkotásaiba, ami nem túl nagy élmény annak fényében, hogy elég pixeles a kép, és még a kiállítás kezdete előtt is már egy szétcincált, túlhasznált fülvédővel erősíthetjük a fejünkre az eszközt. Ezt követően pedig egy kevésbé kreatív, ám tematikájában valóban a tárlathoz kapcsolódó közös színezésre invitálják a látogatókat.
Összességében a művészetet kedvelők között nem feltétlenül válik igazán fantasztikus élménnyé a tárlat. Ahhoz képest, hogy 20 000 négyzetméteren helyezkedik el, egész gyorsan bejárható, nagyjából egy óra elég is rá. Hogy egy szólással éljek: nagyobb a füstje, mint a lángja.
Lucy Hardcastle tervező és digitális művész, aki saját londoni stúdióját vezeti, is hasonlóan vélekedett a szenzációhajhászásról. A The Guardiannek elmondta: a magával ragadó élmények kommercializálása nem hagy teret sok eredeti ötletnek. Szerinte a magával ragadó szó „trükkös szlogenné” vált. Úgy véli, míg egykor ezt a minden érzékszervünket megmozgató show-műsorokhoz kapcsolták, mostanában gyakran inkább valami olyasmit jelent, ami jól mutat az Instagramon.
Borítókép: Van Gogh-kiállítás Budapesten (Fotó: Havran Zoltán)























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!