Hogy kiknek ajánlja az előadást a színész-rendező, elmondta, hogy szerinte az mindenki számára érdekes lehet. Azok számára is, akik a tényeket szeretik, hisz van belőlük bőven, és azoknak is, akik ismerik a történelmet, így figyelhetik, hogy mi az, ami kimaradt ebből a verzióból.
– Aki nem ismeri az Árpád-házat, az talán egy picit megismeri majd. Lehet élvezni a mű nyelvezetét, a színészi játékot, tehát egészében véve az előadást.
Általánosságban véve egyébként én aggódom a nyitottság hiánya miatt. Azt látom, hogy a mai kor embere bezárkózik. Nagyon sokan élnek buborékban, ami mindenre kiterjed. Hogy nekik miért jó, hogy nem kíváncsiak semmire, ami a buborékukon kívül van, azt nem tudom megmagyarázni, de
személy szerint nekem óriási motiváció olyan előadásokat készíteni, amelyek többféle buborék lakójának lehetnek érdekesek, de nem kamuznak. Ez frissen tart
– jelentette ki Keszég, aki bevallotta, hogy a tényeket, a statisztikákat ő is nagyon szereti, és ez sokszor befolyásolja, hogy milyen darabot választ, milyen rendezői megoldásokat talál.
– Valójában az ilyen kis puzzle-darabokból áll össze az ízlés. Szóval szeretnék mindenkit arra biztatni, hogy a nyitottságát őrizze meg, mint a szeme fényét – mondta a művész. Arra a kérdésre, hogy mit tervez ezután, azt felelte:
– Egy kicsit most színész leszek, a Miskolci Nemzeti Színházban fogok játszani, Szőcs Artúr rendezi a Leonce és Lénát, amelyben Péter királyt játszom. Hát igen, most már ebben a korban vagyok, amikor az ifjú főszereplő atyját játszom, zárta a gondolatot Keszég László.
A szabadkai művésszel készült interjút teljes terjedelmében a Kultúra.hu odalán olvashatják el.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!