Kossuth-díj: alig tizenhat éves volt a legfiatalabb díjazott

A 76 éve alapított elismerést eleinte a kulturális élet nagyjain kívül munkások is megkaphatták. Ma a legelismertebb állami kitüntetések egyike a Kossuth-díj.

A Kossuth-díj mellé 1991 óta szobrocska is jár Forrás: Wikipedia

Mennyi pénzt kapnak a díjazottak?

A ma már a díj szimbólumának számító, Kossuth Lajost mintázó, 255 milliméteres hengeren álló, 89 milliméteres szobor csak 1991 óta jár együtt az elismeréssel, amelyet a rendszerváltás óta ismét március 15-én (vagy az azt közvetlenül megelőző napok egyikén) adnak át. A díjat a mindenkori köztársasági elnök adományozza a miniszterelnök előterjesztésére, akinek munkáját egy elismert személyekből álló testület segíti. A vonatkozó, 1990. évi XII. törvény szerint a Kossuth-díj vagy Széchenyi-díj olyan személynek adományozható, aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a kulturális és művészeti alkotások, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt ért el.  

A pénzjutalom is egzakt szabályok alapján alakul: a Központi Statisztikai Hivatal által kiszámított évi nominál átlagkereset hatszorosa (50 ezer, illetve 100 ezer forintra kerekítve). A pénz után a hagyományoknak megfelelően nem kell adózni, mégsem mindenki kaphat teljes összeget: megosztott díjazás esetén ugyanis minden díjazott az összeg felét kapja.

A legfiatalabb, a legidősebb és a többszörösen díjazott

A több mint másfél ezer díjazott között mindössze nyolcan vannak, akiknek háromszor is odaítélték az elismerést: Bán Frigyes, Fábri Zoltán és Keleti Márton filmrendezők, Fischer Annie zongoraművész, Kodály Zoltán zeneszerző, Illyés Gyula író, költő, Nádasdy Kálmán operarendező és Törőcsik Mari színművésznő. Kétszeres díjazottból viszont már több mint nyolcvan van, köztük például Jókai Anna, Csoóri Sándor, Kocsis Zoltán vagy Tolnay Klári.

A legfiatalabb díjazott, a 16 éves Horváth Jánosné Bátai Ilona építőipari munkás (1950), de alig 22 évesen díjazták 1953-ban Kováts Nóra balettművészt, és Kocsis Zoltán zongoraművészt is, aki 1978-ban, alig 26 évesen érdemelte ki a díjat. A legidősebbek közé tartozik Lyka Károly művészettörténész, akit 1964-ben, 95 éves korában tüntettek ki és Mőcsényi Mihály tájépítész, aki 2014-ben ugyanennyi éves korában érdemelte ki a díjat.

Bár a Kossuth-díj alapítása óta, állami díjként sosem volt politikától független elismerés, presztízsét mindmáig töretlenül sikerült megőriznie. Mára egyfajta életműdíjként szokás tekinteni rá, átadását pedig évről évre nagy várakozás előzi meg, a kitüntetettek így valóban azt érezhetik: kiemelkedő teljesítménnyel gyarapították a nemzetet.

Borítókép: A Kossuth-díj mellé 1991 óta szobrocska is jár (Forrás: Wikipédia)