Neves műtárgyhamisító sorozata is szerepelt a vásáron

Kiemelkedően jól sikerült vásárról számolt be lapunknak a hatodik Art and Antique Budapest főszervezője, Tausz Ádám, aki az utolsó nap úgy látta, mintegy tízezer látogató érkezett a Bálnába az elmúlt négy és fél napban. Az esemény azt mutatja, hogy egyre többen fektetik a pénzüket műtárgyakba, és a kortársakat is mind többen gyűjtik itthon. A kiállítás és vásár átfogó tárlatvezetéseit tartó Antalffy Péter történész, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa a Magyar Nemzetnek azt mondta, a fiataloktól a nagymesterekig a közönség olyan válogatással találkozott, ami több múzeum látogatásának élményét nyújtotta egyszerre.

Fotó: Szilléry Éva

 Françoise Gilot képei a Várfok Galéria tárlatán. Fotó: Szilléry Éva

A Várfok Galéria egyébként egy Párizsban élő magyar absztrakt művésznek is külön szekciót szentelt: Pető István neve most kezd bekerülni az itthoni köztudatba. Elképesztő életmű áll a nyolcvanas években disszidált alkotó mögött, amelyet az első kiállítása után most az Art and Antique vásáron láthatott ismét a hazai művészetkedvelő közönség. Olyanfajta visszatérés ez, amely nem minden emigrációban élő alkotónak adatott meg életében. A Viltin Galéria Joláthy Attila műveit állította ki, az absztrakt geometrikus alkotó munkái sokáig a család tulajdonában voltak, a hazai közönség eddig alig ismerhette.

Mint azt Antalffy Péter elmondta, nemzetközi trend, hogy külön vásárlói közönsége van az absztrakt művészeknek. Nádler István, Fajó János, Keserű Ilona, Bak Imre munkái a hazai vásárokon és aukciókon is a legkeresettebbek közé tartoznak ebben a szekcióban. 
– Messze nemcsak festőkről szól az Art and Antique: egyre teljesebb képet kapunk a műtárgypiacról ezen a vásáron. Külön galériák mutatták be olasz és francia enteriőr tervezők a XX. század közepén  készült bútordarabjait. Másodszor állított ki a Központi Antikvárium: kéziratok, ősnyomtatványok, magánlevelek, térképek között az egyik legdrágább kincsnek utolsó középkori királyunk, II. Lajos 1524-ben kiadott oklevele számított.

A Nudelmann Numismatica gyűjteményében pedig a Kossuth család ragyogó díszétkészletét csodálhatták meg a látogatók. Fontos megjegyezni azt is, hogy a BÁV is fontos szereplője az eseménynek. Az 1773-ban alakult vállalat nélkül nem beszélhetünk átfogóan a magyarországi műkincs-kereskedelemről és -értékelésről. A kiállítás sok száz alkotása között további meglepetések sorával lehetett találkozni: XVII. századi falikárpit, ázsiai nomád szőnyegek, fotográfiai és üvegművészeti alkotások és egyéb ritkaságok bukkantak elő. A legértékesebb műalkotások között a külföldön is neves művészként számon tartott Hantai Simon és Csernus Tibor festményeit kell megemlítenünk –hangsúlyozta.

A történész kitért arra, hogy a Missionart Galéria szerepe a hazai avantgárd felvonultatása miatt nagyon jelentős, de azt is lényegesnek tartotta megjegyezni, hogy nemcsak a budapesti galériások állítottak ki a vásáron. 

A szélesebb közönségnek nemcsak a műalkotások gazdagsága lehetett érdekes, hanem esélyük nyílt jobban megismerni a magyar művészeti és műkincspiac komoly szereplői által végzett feltáró és megőrző munka erőfeszítéseit is.

Borítókép: A neves képhamisító, Elmyr de Hory munkája (Fotó: Szilléry Éva)