Különleges kerekasztal-beszélgetés fültanúi lehettek azok, akik április 17-én délután elmentek a Nyelv – színházi nyelv – színházi nyelvújítás című előadásra a Benczúr-ház dísztermébe. A disputa Sík Sándor István király című színdarabja és a 2024 februárjában, a Nemzeti Színházban bemutatott, Berettyán Nándor által rendezett előadás egymáshoz kapcsolódó viszonya köré épült. Az eseményen Erős Kinga író és kritikus, L. Simon László író és költő, Rátóti Zoltán színművész, Szász Zsolt dramaturg, a Szcenárium folyóirat felelős szerkesztője, Smid Róbert irodalomtörténész, valamint a színpadra állított mű rendezője, Berettyán Nándor vettek részt.

István király
Sík Sándor Kossuth-díjas piarista tanár és tartományfőnök volt, költő, műfordító, irodalomtörténész, akinek történelmi műveltsége és költői nyelvezete egyaránt érezhető az 1934-ben keletkezett szövegen.
A három felvonásra osztott mű egy napba sűrít számos, egyébként történelmileg más-más időben játszódó valós eseményt, amelyeknek a király utolsó napja adja meg a drámai keretet. István ki akarja jelölni utódját: a nézők a koronázás előtti nap eseményeit követhetik nyomon. István belső küzdelmét helyezi a középpontba a mű is, a születő előadás is. Valójában itt emberi küzdelmek sorát látjuk, s itt nem csak István küzdelméről van szó. Minden szereplőnek megvan a maga harca, így például a pogány Vazulnak és új feleségének is. Hihetetlen mélységeket és magasságokat lehet és kell ennek kapcsán bejárni
– foglalta össze a Magyar Nemzet kritikája korábban.
A dráma szövegében Smid Róbert a shakespeare-i áthajlásokat, átsejléseket is igyekezett megvilágítani, amelyek bizonyítása falakba ütközne, de szerinte Sík ihletődhetett fordításokból.
Nyelvi és szakralitás tematika
A beszélgetés főbb aspektusait leginkább a nyelvi és szakrális tematika mentén lehetséges azonosítani. A kezdetben felmerülő izgalmas szempontok között volt, hogy könyvdráma-e maga a darab? Ezt követően felvetődtek még a történelmi hűség és az aktualitás kérdései is. Mindemelett kirajzolódott a dramaturgi munka jelentősége és összetettsége, mivel a friss színpadi verzóban a szöveg magyarosítása is megjelenik. A szövegkönyv megírása egyébként a rendező és a dramaturg közös munkája volt.