A keresztény és a magyar hitvilág harca + galéria

Sík Sándor történelmi ihletésű drámáját részben korhű, részben stilizált miliőbe helyezte Berettyán Nándor. A rendező István király öröklési dilemmáját nem csak a dialógusokban bontja ki, hanem igyekszik képet festeni a korabeli magyarság mentalitásáról és a királyválasztás hosszú távú jelentőségéről.

20240229 budapest nemzeti szinhaz istvan kiraly c eloadas fotosprobaja havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

A prózai jeleneteket koreografált mozgás szakítja meg. Fotó: Havran Zoltán

 

Mi a díszlet rejtett üzenete?

Az Ondraschek Péter által tervezett díszletben két világ találkozik. A bal oldalon falak nélküli üres római ablakok idézik meg István templomépítési törekvését, míg a jobb oldalon a természetre utaló facsonkokat láthatunk. Mindezek mögött fragmentáltságot és széthúzást szimbolizáló, foncsorozott tükörként megjelenő fémlemezek kapnak helyet, amelyek előtt láncok lógnak. Láncra veri Istvánt fogadalma, amely szerint keresztény hitre fogja vezetni a magyarokat, és az, amit ennek érdekében tennie kell. S láncra veri Vazult is kompromisszumot nem ismerő hite, amely nem engedi számára, hogy esküt tegyen a keresztény hit szerint. 

Vizuális síkon is megjelenik tehát az az egymásnak feszülés, amely a dráma gondolati magját adja.

Imre özvegye, Ilona fehér gyászban jelenik meg az előadásban. Fotó: Facebook/Nemzeti Színház

A két világ a jelmezekben is találkozik. A pogány hitű magyarokat főként vörösben láthatjuk: kaftánszerű ruhák, derékövek, kendős fejfedők és hajfonások, amulettek gazdagítják a látványt. Berzsenyi Krisztina jelmeztervező részletgazdagon jeleníti meg a korabeli magyarok lehetséges öltözékét. Főként Gyöngy ruhája kápráztathat el, amelyen a színésznő, Martos Hanga minden mozdulatával meg-meglibbennek a fején és derekán lévő ékszerek. A keresztény hitre tért magyarok ruházata anyagában sokkal előkelőbb, ám színét és formáját tekintve hasonlít a magyarok kaftánjára. Különösen éles szemre utal Ilona karakterének ábrázolása, aki Imre herceg halála után a régen a magyarok körében jellemző fehér gyászruhát viseli.

Nem csak bábként jelenik meg a táltoshit: fontos eszköze, a sámándob is az előadás részévé válik. Fotó: Eöri Szabó Zsolt, Facebook/Nemzeti Színház

 

Milyen lett az óriásbáb, amit már a közösségi médiában láthattunk?

Elemi erővel hat Horváth Márk táltosbábja, amelyet több színész mozgat együtt. A dialógus-központú drámában nagyon nagy szükség van valami olyasmire, ami igazán meglepő. Az óriásbáb egyszerre káprázatos és egyfajta szakrális kisugárzást is közvetít. Az agancsos szellem egy színésznek köszönhetően tud járni, aki mindazonáltal az egész építményt is cipeli. A karokat pedig további két ember mozgatja.

Egyébként nem kizárólag a báb készítéséről adott hírt a színház korábban, hanem a táncpróbákról is.

 

Hogyan kapcsolódnak össze a szövegközpontú jelenetek és a színpadi mozgás?

Ahogy fentebb is írtuk, a személyes, egy-egy beszélgetéshez kapcsolódó jeleneteket kiemeli a rendezés. A dialógusok sorát pedig egy-egy táncos, rigmusos etűd szakítja meg. 

Habár dramaturgiai szempontból ezek jó helyen vannak, valamiért mégis kilógnak ezek a jelenetek a többi közül. Talán azért, mert a karban játszóknak még kell némi idő az összecsiszolódásra ahhoz, hogy tökéletes összhangban kivitelezhessék a koreográfiát. 

Az is lehet, hogy a választott dalok nem követik a dráma feszültségét. A „Tavaszi szél” kezdetű dal például az egyik legfeszültebb jelenet után következik, miközben nem lehet tudni, Vazul és követői rátámadnak-e az uralkodóra – vagy esetleg fordítva – és polgárháború robban-e ki.

 

Mennyire testhezállók a szerepek és milyenek a színészi alakítások?

Kristán Attila hihetetlen meggyőző erővel ad mélységet Vazul karakterének. Alakítása természetes és a szerepnek megfelelően erélyes. Ugyanakkor visszaemlékezésében Vazul gyermekkori traumáira is rávilágít, amelyek őt kemény harcossá formálták. 

Kicsit olyan, mint az István, a király Koppánya: sokkal érthetőbbé teszi számunkra az ősi hitet követő magyarok gondolkodásmódját és érveit – s ezt Kristán kitűnően valósítja meg.

Nagyszerű színészek megformálásában láthatjuk István udvarának többi tagját. Rátóti Zoltán Istvánja határozott, erélyes, ám Vazul mellett kétségtelenül fáradtnak tűnik az ország terhe alatt. Szabó Sebestyén Lászlót Orseolo Péterként Istvánhoz hasonlóan következetes jellemként ismerhetjük meg. Benne sem mutatkozik meg a kompromisszumra való hajlandóság, ami annak ellenére teszi megközelíthetetlenné a karaktert, hogy gyengéd érzelmeket táplál Ilona iránt.

Adott egy okos dráma, értelmező és elemző rendezés, ám a komponenseknek kell még egy kis idő az összeérésre. Nem egy könnyed vígjátékról beszélünk, de az István király összességében egy távolinak tűnő világba kalauzol, ahol a felvázolt problémák ma is relevánsak. 

Borítókép: István király leszámol az ellene fellépőkkel (fotó: Havran Zoltán)