Elkezdődött az István király próbafolyamata a Nemzeti Színházban

– Fontos leszögezni, hogy itt nincs vessző, ez nem a rockopera – jegyezte meg viccelődve a darabról Berettyán Nándor, az előadás rendezője. Valóban, Sík Sándor darabja, habár ugyanúgy Szent István korában játszódik és az uralkodó dilemmáját állítja középpontba, sokkal inkább történeti és társadalmi szempontból közelíti meg a történetet.

20240115 Budapest Nemzeti Színház Sík Sándor István király olvasópróba Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

– Vendégszövegek is helyet fognak kapni az előadásban azért, hogy illusztrálni tudjuk az adott korszakot: krónikákra, népi imákra, archaikus szövegekre hagyatkoztam elsősorban. A magyarok őstörténetét, István életét szeretném feleleveníteni, mivel érzékelnünk kell, hogy István itt már az élete végén van. 

Az Árpádok égi származást tulajdonítanak maguknak, nemcsak az ismert őshitbeli mondák alapján, hanem az ezekre épülő keresztény mondák miatt is. Nagyon fontos, hogy később majd a soron következő uralkodók is ehhez nyúlnak vissza – még akkor is, ha csak női ágon tudják visszavezetni vérvonalukat az Árpád-háziakhoz

– osztotta meg elképzelését az előadás rendezője.

Szász Zsolt dramaturg a történelmi és vallási viszonyokról mesélt az István király című előadásban játszóknak. Fotó: Mirkó István

A színészek mellett az előadásban részt vesznek a Szent István Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának harmadéves színészhallgatói. A dramaturg Szász Zsolt, a díszletekért Ondraschek Péter, a jelmezekért pedig Berzsenyi Krisztina felel. Koreográfusként közreműködik Berecz István, a fentebb említett bábokat pedig Horváth Márk tervezi. A próbafolyamat során egy történész is a társulat segítségére lesz, aki részletesen is beavatja a játszókat István korának szokásaiba, társadalmi és politikai jellemzőibe.

Ezer éve érezzük, ahogyan István is érezte, hogy Kelet és Nyugat határán vagyunk. Ugyan később keletkezett, de a Szent Korona is ennek megtestesítője: görög és latin koronából illesztették össze 

– tette hozzá Berettyán Nándor. Szász Zsolt, az előadás dramaturgja ezt azzal egészítette ki, hogy maga a millennium is meghatározó volt István idejében, az embereket ugyanis egyfajta messiásvárás jellemezte, a mennyei Jeruzsálem földi megvalósulását képzelték, és ez áthatotta a kor emberét egész Európában. Emellett ebben az időszakban tértek keresztény hitre nemcsak a magyarok és a keleti pogányok, hanem egyéb ősi vallást követő népek is, mint például a vikingek. 

– Amikor Sík Sándor megírta a darabot, akkor is egyfajta átrendeződés volt a világban. Az első világháború már véget ért, a fasiszták térnyerése egyre szembetűnőbb volt, és a trianoni békeszerződés is keményen érintette Magyarországot. A levegőben volt, hogy nagy változás következik. A hét honfoglaló törzsfőről nagyon keveset tudunk, de az biztos, hogy még a vándorlás során találkoztak Cirill és Metód keresztény térítőkkel. Bonyolult ez a kor, és azt érzem, hogy ebben a drámában nagyon komoly intellektuális viták zajlanak, de a nép számára ez nem igazán intellektuális probléma volt. 

A szabadságfogalmak különbsége ez, világnézeti különbség: a pogány emberek viszonyításpontja önnön világukból indul ki, míg a keresztények számára a Golgota a kiindulási pont, és a világ rendje is innen indul ki. Ez egy nagyon mély lelki, szellemi, magatartásbeli, világnézetbeli különbség. Szeretném, ha ez megjelenne az előadásban – fejtette ki a rendező. 

A bemutató tervezett időpontja 2024. március 2.

Borítókép: Mindenki kézbe vette a szövegkönyveket, kezdődhet a próbafolyamat (Fotó: Mirkó István)