Író a vérzivatarban – 112 éve született Örkény István, a magyar groteszk szülőatyja

1912. április 5-én született Örkény István, a magyar irodalom egyik legjelentősebb megújítója. Nevéhez kötődik a groteszk hazai diadalmenete, egyperceseivel új műfajt teremtett, számos sora szállóigévé vált. Korának történelmei és társadalmi tapasztalatait olyan erővel fogalmazta meg, ami máig elevenné teszi írásait.

Örkény István író Forrás: MTI /Filmarchívum

Örkény István jómódú nagypolgári családban született, édesapja hatására gyógyszerészi és vegyészmérnöki diplomát szerzett, bár az irodalom érdekelte. Első novellája a Szép Szó folyóiratban jelent meg, 1941-ben adta ki magánkiadásban Tengertánc című kötetét, amelynek írásai már a groteszk felé hajlottak.

Örkény István író (Fotó: MTI/Vahl Ottó)

 

Vérzivatar a fronton

A történelem viharait már fiatalon megtapasztalta: 1942-ben behívót kapott Nagykátára, ahol egy alezredes kiköttette egy fára, és levágta egyenruhájának gombjait; ebből a megalázó epizódból derült ki számára, hogy valójában munkaszolgálatra hívták be zsidó származása miatt.

 Négy és fél évig volt a fronton, majd a szovjetek fogságába esett. Az embertelen körülmények ellenére itt is írni kezdett, számos alkotása született ekkoriban, többek között a Lágerek népe. 

Forradalom, szilencium és siker

Örkény István 1946 karácsonyán térhetett csak haza. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, támogatta az épülő szocializmust, de később belátta hiszékenységét és megbánta tévedését. Az ’56-os forradalomban nem harcolt, de ő írta a híres szöveget, amit október 30-án felolvastak a Szabad Kossuth Rádióban. 

Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon.

 A forradalom levesére után a párt szilenciumot szabott ki rá, írásait 1958 után sehol sem közölték. 1968-ban jelent meg az Egypercesek első kiadása, ezzel, és két későbbi színdarabjával, a Tótékkal és a Macskajátékkal nemzetközi hírű íróvá vált. 

Örkény István író, a magyar irodalmi groteszk szülőatyja (Fotó: MTI)

 

Az írók példaképe
 

Egyik legnagyobb sikere volt az 1969-ben született Pisti a vérzivatarban című groteszk színdarabja, amit csak tíz évvel később engedtek bemutatni a kádári kultúrpolitika döntéshozói. A komplex művet mai napig nagyra tartják elemzői, a 20. század groteszk tablójának.

 Szinte felmérhetetlen, hogy Örkény mekkora hatással volt az utána következő írógenerációkra, az olvasók is mai napig rajonganak írásaiért.

 Műveit számos nyelvre lefordították, több országban is játszották darabjait. Alkotásaiból jó néhány film, tévéjáték, rádiószínházi előadás készült. Örkény István 1979. június 24-én halt meg.