A színházi seregszemle idei díszvendége az alapítása 25. évfordulóját ünneplő székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház volt. Mások mellett Szabadkáról, Újvidékről, Kassáról, Székelyudvarhelyről, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Nagyváradról, Csíkszeredából, Beregszászból és Gyergyószentmiklósról érkeztek a magyar nyelven játszó színházak, valamint láthatók voltak a Térszínház, a Ferencvárosi Pinceszínház és az Udvari Kamaraszínház, a versenyprogramon kívül pedig az Újszínház, a Liliom Produkció, az Orlai Produkció és a Veres 1 Színház előadásai is. Kilenc nap alatt huszonhét produkció került színre három helyszínen. Balázs Zoltán színész, rendező elhozta középiskolásoknak szánt színésztechnikai beszélgetőjátékát, az Aranybogár elnevezésű módszertani foglalkozást. A színésztréninget idén Bélai Marcel és Kozma Gábor Viktor színész-rendezők vezették, a kritikusjelöltek workshopján pedig a színházi kulisszatitkokba avatták be a fiatalokat a szakemberek. A 2024-es év zsűritagjai Elek Tibor irodalomtörténész, Lőkös Ildikó dramaturg, Nagy Katica színművész, Pataki András rendező és Tapasztó Ernő színész-rendező voltak.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a díjátadón mondott köszöntőbeszédében kiemelte, hogy figyelemre méltó, hogy a fesztivál szervezői azon gondolkodtak az 1980-as években, hogy lehetne a magyarságot nyelvében és színjátszásában újraegyesíteni Kisvárdán.
Hozzátette:
Innen nem kell messze menni ahhoz, hogy találjunk olyan települést, aminek a lakói nem is hagyták el az országukat, nem is lépték át a települési határát, de az elmúlt száz évben mégis három különböző országhoz tartoztak. Ez a fajta vizionáriusság, ez a fajta előrelátás jellemzi Kisvárdát és jellemzi a 36. fesztivált is, ahol ismét jelen van a magyar színjátszás színe-java, határon innen és határon túl.
Hangsúlyozta továbbá:
2024-ben egész más kihívásokra, egészen más problémákra adhat választ ez a rendezvény. A globalizáció kihívásra, arra a kihívásra, hogy mindent elural az egységesítés kultúrája az egész világon, és bizony minden eddiginél fontosabb az a mondás, hogy nyelvében él a nemzet. És ha a nyelvében él, akkor a mi gondolkodásunk és a nyelvünk határozza meg, hogy milyenek vagyunk.
Ezt követően Leleszi Tibor, Kisvárda város polgármestere szólt, aki egyebek között kiemelte, hogy a fesztivál – immár 36. évével – egyedülálló Magyarországon. – Büszke lehet a városunk erre – tette hozzá.
Végül pedig az ötfős szakmai zsűri elnöke, Nagy Katica színésznő mondta el fesztiválzáró gondolatait:
Önmagában a fesztivál nagyon nagy értéket képvisel. Csodálatos, hogy ennyien vannak itt, és végig rengetegen voltak. Minden előadás telt házas volt.
Mint mondta, azért is különösen boldog, mert ezeket az előadásokat nem láthatta volna Budapesten, nem találkozhatott volna a fesztiválon részt vevő kollégáival ilyen körülmények között. Hozzátette, hogy a zsűrizés is rendkívül izgalmas volt, hiszen különböző gondolkodású és ízlésű embereknek kellett végül egy közös díjazotti listában megegyezni.
A 2024-es fesztivál díjazottai
A Kulturális és Innovációs Minisztérium fődíját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat részére, a Bocsárdi László rendezte Csónak, avagy előttünk az özönvíz című előadásért ítélte oda a zsűri.
A társulati munkáért megosztva vihetett haza elismerést a Nemzeti Színház és a Beregszászi Kárpátaljai Megyei Drámai Színház közös produkciójában bemutatott Háztűznéző című előadás. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezte. Megosztott díjban részesült a Nagyváradi Szigligeti Színház társulata a Csárdáskirálynő című előadásért, kiemelkedő társulati munka a klasszikus zenés színház igényes mai értelmezéséért.
Az előadás rendezője Novák Eszter. A társulati munkáért a zsűri díjat ítélt meg a Zentai Magyar Kamaraszínház részére a Handabasa, avagy a fátyol titka című László Sándor rendezte előadásért, a magyar drámai hagyomány játékos vonalának újraélesztéséért.
Az ígéretes tehetségek számára alapított Teplánszky-díjban két fiatal színművész részesült: Polyák Anita, a Nemzeti Színház és a Beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház közös produkciójában bemutatott Háztűznéző című előadásban nyújtott alakításáért és Szabó János Szilárd, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata által bemutatott A kripli című előadásban nyújtott alakításáért.
Ezt követően a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Kisvárdai Várszínház és Művelődési Központ közös díjainak kihirdetése következett. A Bekecs Táncszínház Kit szerettél, Madách? című előadásában komplex színházi szerepvállalás szerzőként, színészként, rendezőként és klasszikus téma újrafogalmazójaként elismerésben részesült Györfi Csaba. Mészáros Gábor és Kucsov Borisz pedig a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Árpád-ház című előadásában nyújtott összehangolt közös játékért kaptak díjat.
László Csabára a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat Csónak, avagy előttünk az özönvíz című előadásában nyújtott kiemelkedő színészi játékáért figyelt fel a zsűri. A Zentai Magyar Kamaraszínház Handabasa, avagy a fátyol titkai című előadásában nyújtott kiemelkedő színészi játékáért László Judit vihetett haza díjat.
Kisvárda Város Polgármesterének díjában Bajkó Blanka Alíz, a Nagyváradi Szigligeti Színház Csárdáskirálynő című előadásának jelmeztervezője részesült.
