A rendezvénynek otthont adó Budapesti Operettszínház főigazgatója, Kiss-B. Atilla köszöntötte a résztvevőket. – Kettős öröm a miénk. Örömmel dőlt el, hogy helyet adhatunk a mai sajtóeseménynek, és öröm számunkra, hogy részt vehetünk a magyar–török kulturális évadban, és elvihetjük nemzeti kulturális örökségünk élő ékkövét, hungarikumunkat, a magyar operettet Ankarába. Köszönöm Magyarország kormányának, hogy török testvéreinkkel is megismertethetjük ezt a vérpezsdítő csodát – hangsúlyozta beszédében a főigazgató.
Gülsen Karanis, a Török Köztársaság budapesti nagykövete beszédében emlékeztetett rá, hogy az évadot 100 rendezvény a 100. évben jelszóval indították, és – bár ez elég merész vállalkozásnak tűnt – 2024 első felében már több mint 70 kulturális rendezvényt szerveztek Magyarországon. Mint mondta, egyebek mellett koncertekkel, kiállításokkal, konferenciákkal és gasztronómiai rendezvényekkel várták az érdeklődőket Budapesten, a Fővárosi Művelődési Központban és számos más vidéki helyszínen. A programokon, amelyekkel 75 ezer embert értek el, eddig több mint 400 törökországi művész vett részt. Hozzátette, hogy az év második felében is számos programmal készülnek, amelyeknek Budapest mellett többek között Győr, Debrecen, Bugac és Szigetvár ad majd otthont.
A nagykövet a jövőbeli programokkal kapcsolatban kiemelte: a kulturális évad egyik legrangosabb eseményét október 29-én, a budapesti Zeneakadémián és a debreceni Kölcsey Központban ünneplik majd, az Elnöki Szimfonikus Zenekar fellépésével. Debrecenben, a Modern Kortárs Művészeti Központban mutatják majd be Refik Anadol digitális gyűjteményét, a Budapesti Operettszínházban pedig a IV. Murat című, az Oszmán Birodalom egyik legkiemelkedőbb császárának történetét elmesélő operát láthatja majd a közönség, novemberben.
A zárórendezvénynek a tervek szerint az isztambuli Atatürk Kulturális Központ ad otthont, de – amint azt a nagykövet hangsúlyozta – a rendezvénysorozat egyik legfontosabb eredménye, hogy a török és magyar művészek, illetve kulturális intézmények között hidak épültek, amelyeknek köszönhetően ezek a gyümölcsöző kapcsolatokban a jövőben is folytatódhatnak. 2025-ben például a tudomány és innováció éve mottóval működik majd együtt a két ország.
Hoppál Péter, a magyar–török kulturális évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos összegzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kultúra talán még jobban kidomborítja azokat a találkozási pontokat, amelyek ismerősek lehetnek mind a török mind a magyar fél számára.
Ezért is alakult úgy, hogy az idei évad híre valóságos kulturális lavinát indított el, ami miatt a száz kitűzött állami program megvalósulását az újonnan becsatlakozó eseményekkel együtt az év végéig valószínűleg jócskán túl is fogjuk szárnyalni
– mondta a kormánybiztos, aki egyebek mellett azt is kifejtette, hogy az évad első részében 71 partner közreműködésével összesen 87 esemény, például gálaműsorok, kiállítások, workshopok, irodalmi, gasztronómiai és gyermekprogramok valósultak meg Törökország 15 településén, köztük Isztambulban, Ankarában, Adanában, Izmilben és Rodostóban. Hangsúlyozta, hogy a magyar–török kulturális évad kiváló lehetőség a kulturális értékeink, azonosságaink, egyediségeink megmutatására.
A két fél által egymás országában szervezett 100-100 kulturális programból álló rendezvénysorozat kiemelten fontos mindkét kormány számára
– nyomatékosította Hoppál Péter, hozzátéve: először valósulhat meg úgy egy egész éven át tartó kulturális programsorozat, hogy a magyar évad törökországi eseményeivel egy időben zajlanak Magyarországon a török évad programjai.
– Mindezzel az eddig is kiváló baráti-rokoni viszony további elmélyítése, a több ezer éves közös gyökerekre visszatekintő kultúráink jelenkori közelebb hozatala is a célunk – osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel a kormánybiztos, aki a második fél év programjaira is kitért. Mint mondta, júliusban rendezik meg az Isztambuli Jazz Fesztivált magyar fellépőkkel, de megnyílik majd egy a XIX–XX. századi magyar festészetet bemutató képzőművészeti kiállítás, bemutatkozik majd a hungarikumnak számító operett műfaja is, ősszel pedig sporteseményekkel, tudományos konferenciákkal, kortárs fotó- és festészeti kiállításokkal is várják az érdeklődőket.
A jelenlévőkkel Sipos Áron, a Magyar Kulturális Központ Isztambul igazgatója is megosztotta tapasztalatait, és biztosított mindenkit, hogy a második félidőben is hasonló lelkesedéssel és lendülettel folytatják majd a tevékenységüket. A Budapesti Operettszínház művészeinek műsorával teljessé váló rendezvény záróakkordjaként az évad programjaiban eddig közreműködő művészek, intézmények, művészeti egyesületek és együttesek köszönő oklevelet vehettek át Hoppál Pétertől.
