Elhihetjük, háborús körülmények között – amikor még a kiadáshoz szükséges áram is ritka kincs – minden körülményes. Mégis megjelent, mert fontosnak, összetartó erőnek érzik.
A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja folyóirata legújabb kiadványának negyedik oldalán Marcsák Gergely Marhavagon a szégyenpiacon című, a háborútól ihletett versét olvashatjuk, melyet a Kossuth-díjas költő, Vári Fábián László Trianon túszai című, a magyarság sorstragédiájának évfordulója kapcsán írt jegyzete követ a jelenkor félelmeire vetítve:
Zaklatott, zavarodott köröttünk a világ, Kelet és Nyugat egyaránt acsarog ellenünk. Az okát sem igen értjük, csak rázzuk fejünket tagadólag és értetlenkedünk. Találgatjuk, mi lesz mindennek a vége. Volt már benne részünk máskor is, történelmünk számon tart néhány hasonló, ellenünkre egybeállt korszakot. Csakhogy ma nem a török, nem a tatár, nem is a labanc, hanem a liberálissá vedlett Újvilág és a behódoltatott Európa hajtja felénk a miazmával telített légtömegeket. A józan ész, a társadalmi létezés talán legfontosabb szervező elve a sarokban kuksol, s akik kivonták a forgalomból, most épp a történelem újratervezésén ügyködnek. Rémlik még sokaknak, hogy korábban a természet átalakításával próbálták ugyanezt, de az isteni alkotás könyörtelenül visszaütött. Bizonyára vissza fog ez is
– írja Vári Fábián László.
A következő oldalakon Finta Éva két verse olvasható, majd Csallóközi Zoltán Sorsdöntő koncert Kijevben című dokumentumnovellája következik, melynek témája a kárpátaljai görögkatolikusok hruscsovi meghurcoltatása.
Ámorth Angelika kisprózákkal jelentkezik a lapszámban, melyeket Németh Péter három verse követ. Kulin Ágnes két rövid prózája után Bódi Péter Fejsze című novelláját olvashatjuk, mely egy gyermekkori traumáról szól.
Ortutay Péter Tika című prózai írása egy kárpátaljai sorsot elevenít meg a Szovjetunió korából.
Csordás László Szilágyi István erdélyi írótól búcsúzik Az elmúlás ellenében című írásával.
Az Együtt idei második számában honismereti tanulmányt olvashatunk Kovács Sándortól Hányatott sorsú magyar emlékek Ugocsában címmel, melyet Adamczyk Katalin: Ha a szükség úgy hozza… című néprajzi interjúja, majd Kész Barnabás A salánki népi kerámia rekonstruálása című néprajzi tanulmánya követ.
A kötet századik oldalán találjuk Dupka György: Én Istenem, a keresztet vállainkról vedd le! – Tragikus sorsú kárpátaljai Gulág-elítéltek, mártírok panteonja (adattára), 1944–1970 című tanulmányának XIII. részét, majd szintén a lapigazgatótól olvashatunk összeállítást Kárpátalja kulturális híreiből, az újonnan megjelenő könyvekről.
A folyóirat ezen számát az ungvári születésű Duncsák Attila Kassán élő festőművész munkáival illusztrálták.
A lap elektronikus verziója a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMKI) honlapján érhető el.
