A 17. Koreai filmfesztiválon közönségkedvenc alkotásokat láthatunk. Ilyen többek között az idei Berlinálén bemutatott Kihantolt sír (Exhuma) című horrorfilm, az idei év legnagyobb kasszasikere, amelyet egy hónap alatt tízmillióan néztek meg, és világszerte csaknem százmillió dolláros bevételt hozott, így minden idők egyik legnagyobb bevételű dél-koreai filmje lett. A hazájában a Dűne második részét és a Szegény párákat maga mögé utasító alkotás különleges borzongást ígér sajátos kulturális jegyekkel: a sámánisztikus, buddhista és keresztény hagyományokkal áthatott koreai néplélekhez kerülhetünk közelebb.
A 17. Koreai filmfesztivál a legizgalmasabb filmeket hozza el a budapesti közönségnek
A friss szekcióba az aktuális koreai moziműsor legjobb filmjeit válogatták össze a szervezők.
Az itt szereplő filmek többsége olyan globális jelenségekkel foglalkozik, mint a szingliség, a hírhamisítás, a politikai játszmák és a transzgenerációs traumák.
Ezekhez egyfelől könnyen kapcsolódhat a magyar közönség, másfelől ezeknek a témáknak a sajátosan koreai értelmezéséről is benyomást szerezhetünk. Ebben a szekcióban vegyesen szerepel filmelméleti ínyencség, például a Cannes-ben tavaly bemutatott Pókháló című fekete komédia, amiben színes és fekete-fehér jelenetsorok váltják egymást, de a fesztiválról nem marad el a koreai Bud Spencer sem, a Roundup-sorozat negyedik részében, Ma nyomozó a Fülöp-szigeteken üldözi a rossz fiúkat.
A koreai filmes világ kiemelkedő alkotóit bemutató arcok szekcióban Cho Hwa-sung látványtervező filmjeinek válogatását nézhetjük meg, aki páratlan érzékenységet visz filmjeibe.
Cho Hwa-sung nevét legtöbben A bosszú asszonya (2005) neo-noir thriller óta ismerik, amelynek vizuális részletességéért különösen rajongtak a kritikusok. Későbbi munkáiban, többek között A fekete ház, a Jeon Woo-chi – A taoista varázsló és a Magándetektív című filmekben újszerű művészi koncepciókkal lepte meg a közönséget: a horrorfilmet romantikus látványvilággal, míg a történelmi drámát sci-fis vizuális elemekkel csavarta meg. Filmes látványterveiért és művészeti vezetői munkájáért mintegy harmincszor jelölték különféle rangos díjakra. Legutóbb Az elnök gyilkosa (2020) politikai thrillerért kapta meg a Koreai Filmgyártók Szövetségének a legjobb látványtervezésért járó díját, a Beton utópia (2023) katasztrófa-thrillerrel pedig a legjobb művészeti vezető kategória győztese lett a Grand Bell Awardson.
Az alkotóval a nézők személyesen is találkozhatnak október 13-án, Az elnök gyilkosa című film vetítését követően.
A filmes szakember emellett mesterkurzusokat is tart majd egyetemi hallgatóknak.
A minden évben egy speciális téma mentén válogatott fókusz szekció alkotásai idén az egyre égetőbb környezeti problémákkal foglalkoznak. Ebben a válogatásban megismerhetjük egyebek mellett a világ legnagyobb tengeri gátja, a Dél-Korea nyugati partján harminchárom kilométer hosszan futó Szemangum menti árterület sorsát, amely védett vándormadarak megállóhelye, de a repülőtéri fejlesztések miatt veszélybe került.
Az extra szekció az összetett emberi kapcsolatok birodalmába kalauzol. Itt kifejezetten kísérleti alkotásokkal ismerkedhetünk, amelyeket olyan neves fesztiválokon ismertek el, mint a Busani nemzetközi filmfesztivál.
Zárófilmként pedig a Korean Air F27-es utasszállító repülőgépének 1971-es eltérítési kísérletén alapuló filmdrámát láthatjuk.
A 17. Koreai filmfesztiválra jegyet vásárolni a Corvin mozi honlapján vagy a jegypénztárban tudnak.
