Ismét gyászol a muzsikustársadalom! Elhunyt ifj. Sánta Ferenc, a Nemzet Művésze, kétszeres Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész barátunk, kollegánk. Nyugodjon békében…
– írja a közösségi oldalán a 100 Tagú Cigányzenekar.
Ifj. Sánta Ferenc 1945-ben született, cigányzenész családba, édesapja, id. Sánta Ferenc elismert, híres cigányzenész volt, de már a dédapja is hegedült, édesanyja Horváth Gizella. Klasszikus zenei tanulmányokat folytatott, de kilencévesen már apja zenekarában is bemutatkozott. 1952-től a kaposvári zeneiskolában Lehota Dezsőnél tanult hegedülni, és 13 évesen már a Kaposvári Szimfonikus Zenekarban játszott. Két évvel később Gréf Matild szakfelügyelő javaslatára felvételi nélkül bekerült a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolába. 1963-tól a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult Ney Tibornál, de eközben már országjáró cigányzenész volt, Kovács Apollóniát kísérte. Hegedűművészi és tanári diplomáját 1969-ben szerezte meg.
Első népi zenekarát 1973-ban alakította meg. Cigányzenészként bejárta a világot, de időről időre klasszikus zenét is játszottk; pályafutása elején például tagja volt a budapesti Operaház zenekarának, 1969-ben a Göteborgi Szimfonikus Zenekarnak is zenésze volt. Európa szinte minden országában játszott, járt az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában. Alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, jelenleg az 1990-es évek közepén alakult Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatója és vezető prímása. Magyar nóta- és csárdásfeldolgozások sorát készítette el. Tanított is az OSZK Stúdiójában, ahonnan sok sikeres növendéke került ki.
1981-ben megkapta a Magyar Televízió, 1982-ben a Magyar Rádió nívódíját. 1995-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2002-ben Liszt Ferenc-díjjal, 2007-ben pedig Kossuth-díjjal tüntették ki. 2009-ben Prima Primissima díjat kapott, 2011-ben Budapest, 2023-ban Kossuth-nagydíjat kapott, 2024-ben pedig Kaposvár díszpolgára lett.
