Balázs János: Az egész Cziffra György-fesztivál egy nemzeti ügy

– A Cziffra-fesztivál célkitűzése megvalósult, hiszen Cziffra György nevét felemeltük a legnagyobb magyarok arcképcsarnokába – mondta lapunknak Balázs János. A Cziffra György-fesztivál alapítójával, művészeti vezetőjével a jubileumi évad apropóján beszélgettünk egyebek mellett a főbb eredményekről, tehetséggondozásról, a gyerekek művészi nevelésének fontosságáról és arról is, hogy az idei programok közül kiknek a koncertjét várja nagyon.

Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész, a Cziffra György-fesztivál alapítója, művészeti vezetője Fotó: Csibi Szilvia

– Cziffra György egyedülálló előadóművész volt, akinek bár elképesztően nehéz sors adatott, mégis képes volt a XX. század legnagyobb pianistái közé emelkedni. Az ő élettörténete hogyan inspirálja?

– Cziffra György élete mindenkit inspirálhat, és sokunknak ad okot a hálára. Minden kornak megvannak a nehézségei, de gondoljunk bele, hogy neki a nélkülözés, a háború, a meghurcoltatás, a számkivetettség, a munkatábor, az 1956-os történések és egyetlen fia elvesztése jutott. Ennyi tragédia mellett mégis képes volt ember maradni, és nagy művésszé válni. Valójában egy magyar népmesei történet az övé, hiszen a szegény, nyomorban élő roma kisfiúból a világ egyik legnagyobb zongoraművészévé vált, aki eljutott a Carnegie Hallig. Az ő életét mutatja be öt szakaszban, szemléletesen a Magyar Zene Házában ingyenesen látogatható, a legfrissebb kutatásokon alapuló Zene szabadsága – Hommage à Cziffra György című interaktív kiállítás. A XX. század egyig tragikus magyar sorstörténete az övé. De úgy gondolom, át lehet mosni a lelkünket Cziffra György életútjával, és hálát adhatunk azért a sok jóért, ami most körülvesz minket.

– Ahogyan Cziffra György, úgy ön is missziójának tekinti a fiatal tehetségek támogatását. Mire kellene nagyobb hangsúlyt fektetni?

– Mindenképpen vissza kell térnünk Liszt Ferenc és Kodály Zoltán alapgondolataihoz. A zeneművészetet kizárólag azoknak a tanároknak kellene oktatniuk, akik a nagy elődök eszmeiségét képviselik. Csak azoknak a fiataloknak kellene zenét tanulnia professzionális szinten, akik a legtehetségesebbek. És ezt nem rendszerben, nem elvárásmóddal kell elérnünk. Mert az igazi tehetséget teljesen máshogy kell kezelni. Az uniformizálás nagyon rosszat tett az elmúlt ötven-száz évben. A legendás, nagy generáció, akik Liszt Ferenctől erednek – Keéri-Szántó Imre, Thomán István, Cziffra György – teljesen másfajta ideológiában nőttek fel. Kizárólag a zene volt a fontos nekik, nem volt ennyi elvárás feléjük, ezért tudtak magasabb szférákban foglalkozni a zenével, nem csak teljesíteni a vizsgákon.

A jó hír, hogy tehetségek mindig vannak, és a Cziffra-fesztivál díjakkal, mesterkurzusokkal, koncertekkel, pályájuk elindításával támogatja őket. Nekem sikerült, és szeretném, hogy másnak is sikerüljön.

– Manapság  egy átlagos családban mintha háttérbe szorulna a gyermekek művészi nevelése, fejlődése. Mit gondol erről?

– Mindannyiunknak tennie kell azért, hogy Bartók Béla, Kodály Zoltán és Liszt Ferenc hazájában ma ne nőjön fel úgy egy gyermek, hogy nem jut el hozzá a klasszikus zene. 

A szülők odafigyelnek arra, hogy a gyermekük megkapja a kellő testi nevelést a sporttal, odafigyelnek a nyelvtanulásra és a számítógépes ismeretek elsajátítására is, de valahogy a lelki, művészi fejlődés elmarad.

Ezáltal rendkívül nagy veszélye van, hogy a jövő társadalma érzelmileg elsivárosodik, s ne feledjük: a jövőben ezekből a gyerekekből szülők és vezetők lesznek. Nem is kérdés, hogy a kultúrának, a zenének kulcsszerepe van a mai világban. A szülők felelőssége pedig hatalmas.

– Tudom, hogy idén még koncertezik az Egyesült Királyságban és idehaza is. Van-e ideje lelassulni, ráhangolódni a karácsonyra?

– Hatalmas tempót diktálunk saját magunknak, és magas az elvárás azok felé is, akik velünk dolgoznak. Rengeteg koncertem volt az idei évben, ami sok energiát és időt elvitt. Éppen ezért a karácsonyi időszak nekem szent, a családommal töltöm az ünnepeket január első napjaiig. Egy művész azonban soha nem áll le. A családi összejövetelek mellett folyamatosan gondolkodom, ötletelek. Hiszen egy fesztivál szervezésében mindig egy-két évvel előre kell gondolkodni. Hamarosan összeáll a tizenegyedik Cziffra-fesztivál programja, és jön a tizenkettedik.

Cziffra György zongoraművész. Fotó: Kresz Albert

– Kanyarodjunk is vissza a jubileumi Cziffra-fesztiválhoz. Az idei programok közül melyeket emelné ki?

– Igazi világsztárok érkeznek Magyarországra a Cziffra-fesztivál meghívására. 

A magam részéről nagyon várom december 14-én a Müpában fellépő Martha Argerich és Mischa Maisky koncertjét. Martha Argerich a jelenleg élő legnagyobb zongoraművésznő, amit senki nem kérdőjelez meg a szakmában.

Ám egy hozzájuk hasonló nagy név, Nyikolaj Luganszkij zongoraművész is koncertet ad december 9-én a Zeneakadémia Nagytermében. Így az adventi időszak alatt különleges koncertekkel hangolódhatunk az ünnepekre.

– A Cziffra-fesztiválnak köszönhetően a nemzetközi zenei élet egyre több és jelentősebb szereplője emlékezik meg Cziffra Györgyről. Tíz év múlva milyennek képzeli a fesztivált?

– A Cziffra-fesztivál fő üzenete, gondolatisága az elmúlt tíz évben nem változott, és az elkövetkezendő tíz évre is azt kívánom magunknak, hogy ne is változzon. Szeretném, ha a huszadik Cziffra-fesztiválon azok a fiatalok, akiket kitüntettünk az első években, világhírű művészként térnének vissza a fesztivál színpadára. Emellett a hazai és nemzetközi együttműködéseket is szeretnénk megtartani.