– A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 2010 óta adja át az Év kiállítása díjat, ezzel magára vállalva azt a szerepet, hogy zsűrizi, segíti és jó gyakorlatokkal támogatja a múzeumokat – emelte ki Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a díjátadón.
Az Év kiállítása díj ünnepélyes átadóját szakmai konferencia követte
Vincze Máté szerint
a magyar múzeumi szakma egyre kreatívabb, ezért a hazai kiállítások egyre inkább beletartoznak a világ élvonalába, és egyre jobban sikerül megszólítaniuk a fiatalabb generációt is.
Vincze Máté felhívta a figyelmet a muzeulógusok munkájára, amely általában a háttérben marad, annak ellenére, hogy egy tárlat megszervezése sokszor éveket, és komoly szakmai munkát, tudást vesz igénybe.
– A Hagyományok Háza sokat adhat, de sokat tanulhat is a múzeumi területtől, hiszen az intézmény küldetése, hogy minél jobban együtt tudjon működni a múzeumi szakmával, és minél jobban össze tudja fogni annak különböző területeit – mondta köszöntőjében Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója.
Bereczki Ibolya, a Pulszky Társaság elnöke kiemelte, hogy idén rekordmennyiségű látogatót vonzottak a hazai múzeumok kiállításai, és a tárlatokról szóló publikációk száma is az elmúlt tizennégy évben idén volt a legmagasabb. Az Év kiállítása díj átadása a hozzá kapcsolódó szakmai konferenciával együtt olyan ünnepi alkalommá vált, amely az egész múzeumi szakma kiemelt eseményévé teszi a mai napot. Az elnök kifejtette, hogy az évente adományozott kitüntetés célja, hogy elismerje a muzeális intézmények kiállításainak újszerűségét, a közönséggel való kapcsolatteremtő és kommunikációs képességét, tudományos felkészültségét és kreativitását.
Katona Júlia, az Év kiállítása bírálóbizottságának elnöke arról beszélt, hogy idén a tízmillió forint bekerülési költség alatti kategóriában kilenc, míg a tízmillió forint bekerülési költség feletti kategóriában tizenkilenc pályázat érkezett. Közülük a bírálóbizottság döntése alapján tizenkilenc pályázó jutott be a második fordulóba.
A tízmillió alatti kategóriában az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a Bűvészinasok, a 70 éves Astra Bábegyüttes és a 30 éves Maszk Bábszínház című, a bábművészet népszerűsítését célzó, kreatívan megvalósított és magas színvonalú időszaki tárlatáért nyerte el az Év kiállítása 2024 elismerést, a tízmillió feletti kategória fődíját pedig a MNM KK Magyar Nemzeti Múzeum érdemelte ki a Magyar Menyasszony című tárlatáért.
A sikeres időszaki kiállítás a magyar történelmet, a közelmúltat és a jelent úgy kötötte össze, hogy a múzeumi gyűjteményeket és a kurrens közösségi gyűjtést kifinomult és elegáns időszaki kiállítás formájában egyesítette.
Az eseményen dicsérő okleveleket is átadtak, valamint idén először különdíjakat is kiosztottak. A legjobb bemutatkozó videó-, film-, montázskategória különdíját a fertődi Esterházy-kastély vehette át az Átváltozások – A magyar Versailles három évszázad tükrében című állandó kiállításért, a legtalálóbb cím kategória díjazottja pedig a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Vigyázat, törékeny, Handle with Care című időszaki kiállítása lett. A legjobb látványkategóriában a csongrádi Tari László Múzeum kapta az elismerést a Csongrád, a Fekete vár virága című állandó kiállításért, a legjobb eredeti mondanivaló különdíját a budapesti Néprajzi Múzeum A kétely felfüggesztése című időszaki kiállítása érdemelte ki, a fenntarthatósági és állományvédelmi szempontokat legjobban tükröző kiállítás kategóriában pedig a miskolci Herman Ottó Múzeumot jutalmazták a bírálók a Találmányok a földből című tárlatért.
A díjátadót Műhelyek, alkotók és találkozások – múzeumi kiállítások és élő hagyomány címmel szakmai konferencia követte, ahol a Hagyományok Háza és a Néprajzi Múzeum munkatársai osztották meg a témával kapcsolatos tapasztalataikat.
