Gryllus Dániel: Mi nem stílus vagyunk, hanem műfaj

Születésnapját ünnepli a legendás Kaláka együttes november 16-án este a Vígszínházban, ötvenöt évesek lettek. A Kaláka együttes 1969-től énekel verseket, zenei világuk rendkívül gazdag. Nemzedékek sora nőtt fel lemezeiken, műsoraikon és találkozott általuk igazán a költészettel. Munkásságukat kétszer is Kossuth-díjjal ismerték el. A jubileumi előadás egy válogatás csaknem ezerkétszáz dalukból és műsoraikból. A Kaláka alapítójával, Gryllus Dániellel beszélgettünk a jubileumól, az együttes múltjáról és jelenéről.

Gryllus Dániel, a Kaláka együttes alapítója Fotó: Mirkó István

A Gryllus Dániel által alapított Kaláka együttes repertoárjában klasszikus és kortárs költők versei és gyerekdalok egyaránt szerepelnek. Több költő verseiből önálló lemezt is készítettek, többek között a Hangzó Helikon sorozat köteteit. Impozáns a névsor: Kányádi Sándor, Kosztolányi Dezső, József Attila, Szabó Lőrinc, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor, Arany János, Francois Villon, Szergej Alekszandrovics Jeszenyin.

Gryllus Dániel zenész. Fotó: Mirkó István

Gryllus Dániel és zenésztársai jövőre szeretnének egy új albumot kiadni

A Kaláka együttes számos színésszel dolgozott együtt, az 1970-es években Latinovits Zoltánnal, később Kozák Andrással, majd mások mellett Máté Gáborral, Rátóti Zoltánnal és Jordán Tamással. Előfordult, hogy egyszerre négy színházban is dolgoztak.

Kányádi Sándor egyszer úgy fogalmazott velük kapcsolatban, hogy megpróbálják kiénekelni a versből a benne lévő eredeti dallamot.

Arra a kérdésünkre, hogy fordultak az énekelt vers felé, Gryllus Dániel elgondolkodva válaszolt: – Annyit tettünk, hogy a költők verseket írnak, mi pedig a dallamot hozzá. Bár sok költő írt dallamra verset, nemcsak Balassi Bálint vagy Csokonai Vitéz Mihály. Ez ma is szokás. Lackfi Jánossal van is egy ilyen albumunk, amelyet így írtunk. Ha komoly, költői értékű szövegeket énekelünk, ezeket énekelt verseknek nevezzük. Ebben a kategóriában érezzük jól magunkat. – Mi nem stílus vagyunk, hanem műfaj. Verseket énekelünk, és a stílus mindig a költemény ránk gyakorolt hatásából születik. Olykor ezt megszabja a költő kora vagy a vers témája is – tette hozzá.

A  legendás Kaláka együttes. Fotó: Kaláka együttes

Az 1985-ös első gyereklemezük, A pelikán apropóján, felvetettük, miért és hogyan kezdtek a gyerekeknek énekelni. – Mi alapvetően a saját kortársainknak játszottunk – mesélte az énekes, majd így folytatta: – Nekünk a Tengerecki Pál, a Pinty és ponty vagy a Bóbita nem gyerekvers volt, hanem ugyanúgy a magyar költészet része, mint bármely József Attila-vers. Aztán a hetvenes évek második felétől jöttek meghívások művelődési házaktól, hogy adunk-e koncertet gyerekeknek. Átnéztük a repertoárunkat és kiválasztottuk belőle az erre alkalmas dalokat, és ezekből állítottuk össze a műsort. Aztán megkeresett minket Levente Péter és megszületett a MóKaláka című műsorunk. Majd jöttek sorra a Kaláka zenés könyvek a Móra kiadónál, mint a Nálatok laknak-e állatok?, a Szabad-e bejönni ide betlehemmel?.

Gryllus Dániel elárulta, hogy van új tervük is: 

jövőre lesz Tamkó Sirató Károly születésének 120. évfordulója, és szeretnének egy új albumot kiadni verseiből.

A fesztiválokról szólva a zenész elmondta, hogy a Kaláka fesztiválok sora 1980-ban kezdődött, amikor a Miskolci Városi Művelődési Központ munkatársa megkérdezte tőle, lenne-e valami ötlete valamilyen zenés produkcióra a diósgyőri várban. Néhány nap múlva beugrott neki, hogy rendezzenek folkfesztivált.

Ilyen akkor Kelet-Közép-Európában még nem volt, mi viszont Nyugaton több hasonló eseményen is részt vettünk, volt honnan ötletet merítenünk. Azóta össze sem tudom számolni, hányan, hány országból jártak a Kaláka fesztiválon, ahol az autentikus népzenétől a legkülönbözőbb feldolgozásokon át a jazzig, az énekelt versekig sok mindent láthat-hallhat a publikum. Ami fontos, hogy minden produkció egyéni hangú, értéket hordozó, nívós legyen

– fogalmazott.

Mint megtudtuk, 2012-ben költözniük kellett a diósgyőri vár átépítése miatt, Eger városában találtak új otthonra. A kulturális kínálat azonos, Eger több pontján zajlanak az események. Ekkor indult el egy másik rendezvényük, a Fatemplom fesztivál Magyarföldön, ezen a csodás őrségi helyszínen olyan fesztivált hoztak létre, amelyben több a szakralitás.

November 16-án este jubileumi koncertet ad a Kaláka együttes a Vígszínházban.

A születésnapi koncertünk egészen szokatlan lesz

– árulta el Gryllus Dániel.

Mint mondta, 

énekelnek Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák csapatával, ezt a  közös produkciót Rackaláka néven emlegetik, több évtizedes együttműködés ez. Az est énekeit többször Cakó Ferenc remek homokanimációi illusztrálják, akivel szintén régre nyúlik vissza az együttműködésük.

Az est második részében részleteket láthat a közönség a Nyáry Krisztián műve alapján 2016-ban a Városmajori Színházban bemutatott és a Kaláka 55 estre felelevenített Így szerettek ők! című színházi előadásból. Ezt Kőváry Katalin rendezte, a szereplők Nagy-Kálózy Eszter, Gryllus Dorka, Rudolf Péter, Simon Kornél, Nyáry Krisztián és a Kaláka együttes. – Az Így szerettek ők! előadás igazán nagy siker volt, mindenki sajnálta, hogy a sorozat megszakadt. Íme, a remény, hogy feléledhet, a Vígszínházban most ismét látható lesz több részlete – emelte ki a zenész.

Mint mondta, 

a jubileumi esten is négyen játszanak, ahogy évtizedek óta szoktak: Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs, valamint csatlakozik néhány dalra Huzella Péter, aki húsz évig muzsikált a Kalákában.

Gryllus Dániel a jubileumhoz kapcsolódóan megemlítette az idén bemutatott Kaláka – a Kárpátoktól a Karib tengerig című dokumentumfilmet, amely az együttes turnéiról, régi és mai dalairól és arról a küldetésről szól, ami a magyar nyelv, magyar kultúra, magyar identitás megőrzéséhez, ápolásához kötődik itthon, a határainkon túl és a diaszpóraközösségekben is.