Ternovszky Béla: A Pumukli-mesék üzenetei ma is aktuálisak

Pumukli és pajtásai – A német és a magyar animáció kapcsolatai címmel nyílt animációtörténeti kiállítás a budaörsi Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjteményben. Az időszaki kiállítás apropóját az adta, hogy 45 évvel ezelőtt kezdődött meg a Pumukli kalandjai című német−osztrák−magyar animációs filmsorozat, amelyhez az animációkat a Pannónia Filmstúdió készítette. A kiállítás minden bizonnyal sok kedves emléket idéz fel az idősebb látogatókban, a fiatalabbak pedig megismerhetik Pumukli és Eder mester alakját, történeteit. Ternovszky Bélával beszélgettünk Pumukli születéséről és az akkori német–magyar kapcsolatokról.

Fotó: Tóth Gábor

Az animációs filmek figurái benépesítik a múzeum kiállítóterét. Fotó: Tóth Gábor

A németeknek készült első próbafilmet Ternovszky Béla és Rófusz Ferenc készítette, amely megnyerte a nyugatnémet megrendelők tetszését. Ekkor indult el az Infafilm és a Pannónia Filmstúdió két évtizedes közös együttműködése. Ternovszky Béla megosztotta velünk, hogy örömmel gondol vissza a Pumukli készítésének éveire, mert bebizonyosodott, hogy a bajor stáb és a magyar animációs csapat – hiába volt a vasfüggönnyel elválasztva – minden problémán úrrá tudott lenni. – A forgatásokra kiutaztam Münchenbe, ahol Ulrich König sorozatrendezővel átbeszéltük, hogy az adott részekben mi és hogyan fog történni. Instruáltam a német tárgyanimátorokat, akik damilokkal mozgatták meg a tárgyakat, amelyet később különböző polárszűrőkkel tüntettünk el a budapesti utómunka során – ismertette 

Ternovszky Béla azt is elárulta, hogy amikor bemozdult a kamera, megmozgatták Pumukli figuráját, hogy a hitelesség illúzióját megtarthassák. Így alakult ki a folyton ugráló, mitugrász kobold karaktere. 

A rajzfilmrendező elmondta, hogy a Pumukli-sorozatok mellett – amelyből 52 résznek volt az animációs rendezője – a személyes munkakapcsolatok és barátságok az Infafilm számos projektjének megvalósításához is hozzásegítette őt és a Pannónia Filmstúdiót. Ilyen volt Nepp József Macskafogó című filmterve is, amelyre állami támogatást nem kaptak, ugyanakkor nem tiltották meg nekik, hogy az külföldi szponzorációval létrejöhessen. Az Infafilm koprodukciós partnerként beszállt a film elkészítésébe, illetve még német zörejmesterek is érkeztek a budapesti Pannónia Filmstúdióba, így a magyar és a német szakemberek egymástól is sokat tanulhattak az évek során. 

Sajnos a mai mesék többsége nem megnyugtatja a gyermekeket, hanem felzaklatja őket. Szükség lenne a hagyományos, lassabb mesékre is. A Pumukli és kalandjai sorozat ilyen volt. Eder mester és Pumukli történetei ma is aktuálisak, ugyanis a  mesét író német írónő, Ellis Kaut olyan üzeneteket írt bele történeteibe, amelyek a barátságról, a szeretetről és a felelősségvállalásról szólnak. Ezek olyan értékek, amelyekre minden generációnak, így a mai fiataloknak is szüksége van

– mondta Ternovszky Béla.

Az animációtörténeti kiállítás a következő hat hónapban látható Budaörsön, a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjteményben.