Ternovszky Béla: A Pumukli-mesék üzenetei ma is aktuálisak

Pumukli és pajtásai – A német és a magyar animáció kapcsolatai címmel nyílt animációtörténeti kiállítás a budaörsi Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjteményben. Az időszaki kiállítás apropóját az adta, hogy 45 évvel ezelőtt kezdődött meg a Pumukli kalandjai című német−osztrák−magyar animációs filmsorozat, amelyhez az animációkat a Pannónia Filmstúdió készítette. A kiállítás minden bizonnyal sok kedves emléket idéz fel az idősebb látogatókban, a fiatalabbak pedig megismerhetik Pumukli és Eder mester alakját, történeteit. Ternovszky Bélával beszélgettünk Pumukli születéséről és az akkori német–magyar kapcsolatokról.

Fotó: Tóth Gábor

Gajdos Frank Katalin, a múzeum igazgatója köszöntő beszédében elmondta, hogy egy rendhagyó tárlatot szerettek volna létrehozni, amely nemcsak az animációtörténet ismeretlen fejezeteit mutatja be, hanem számos olyan történelmi különlegességet is felvonultat, amely kevésbé ismert az 1980-as és 1990-es évek német és magyar kapcsolataiból. – A megnyíló kiállításunkban az elmúlt 45 év meghatározó animációs filmjeinek figurái, köztük Pumukli múzeumunk valamennyi kiállítóterét benépesítik, amivel izgalmasabbá, érdekesebbé válik klasszikus német nemzetiségi tájházunk is – mondta az igazgató, majd kiemelte, hogy a kiállításon sokak gyermekkorának számos meghatározó rajzfilmjével és azok alkotóival, történeteivel, illetve az 1980-as évek kultikus filmjeivel is megismerkedhetnek a látogatók. Tóth Gábor néprajzkutató, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy szerettek volna egy egyedi, a fiataloknak is izgalmas kiállítást létrehozni, amely képes bemutatni a német és magyar animációs kapcsolatok sarokpontjait. – A magyar animáció óriási sikereket ért el a rendszerváltás előtt, ezeket nem szabad feledni, sőt kötelességünk kutatni és bemutatni a következő generációk számára is – hangsúlyozta a kurátor. 

Pumukli alakja sokunk kedves  ismerőse. Fotó: Tóth Gábor

A Pumukli-sorozat háttere

A kiállítást Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész, a Pumukli-sorozat animációs rendezője nyitotta meg. Lapunknak elmondta, hogy szakmai pályáját a Pumuklitól a Macskafogón át a Tüskeböki és pajtásain keresztül végigkísérték a német kapcsolatok, amelynek jelentős állomásait mutatja be a kiállítás. A rendező örömét fejezte ki, hogy az animáció területén jó egy évtizeddel a vasfüggöny megszűnése előtt létrejöhettek a nyugatnémet és magyar kapcsolatok. Felidézte, hogy Manfred Korytowski, az Infafilm alapítója és igazgatója 1979-ben jelent meg a Pannónia Filmstúdióban azzal a kéréssel, hogy a német Ellis Kaut írónő meséjéhez szeretne egy animációs filmjelenetekkel kombinált sorozatot készíteni. – Az, hogy a natúrfilmre későbbi utómunkával animációs részletek készüljenek, nem igazán volt megszokott akkoriban. Noha mi sokszor hízelegtünk magunknak azzal, hogy benne vagyunk a világ öt legjobb animációs filmstúdiójában, nekünk is fejtörést jelentett, hogyan lehetne Pumuklit életre kelteni – emlékezett vissza a rajzfilmrendező. 

Az animációs filmek figurái benépesítik a múzeum kiállítóterét. Fotó: Tóth Gábor

A németeknek készült első próbafilmet Ternovszky Béla és Rófusz Ferenc készítette, amely megnyerte a nyugatnémet megrendelők tetszését. Ekkor indult el az Infafilm és a Pannónia Filmstúdió két évtizedes közös együttműködése. Ternovszky Béla megosztotta velünk, hogy örömmel gondol vissza a Pumukli készítésének éveire, mert bebizonyosodott, hogy a bajor stáb és a magyar animációs csapat – hiába volt a vasfüggönnyel elválasztva – minden problémán úrrá tudott lenni. – A forgatásokra kiutaztam Münchenbe, ahol Ulrich König sorozatrendezővel átbeszéltük, hogy az adott részekben mi és hogyan fog történni. Instruáltam a német tárgyanimátorokat, akik damilokkal mozgatták meg a tárgyakat, amelyet később különböző polárszűrőkkel tüntettünk el a budapesti utómunka során – ismertette 

Ternovszky Béla azt is elárulta, hogy amikor bemozdult a kamera, megmozgatták Pumukli figuráját, hogy a hitelesség illúzióját megtarthassák. Így alakult ki a folyton ugráló, mitugrász kobold karaktere. 

A rajzfilmrendező elmondta, hogy a Pumukli-sorozatok mellett – amelyből 52 résznek volt az animációs rendezője – a személyes munkakapcsolatok és barátságok az Infafilm számos projektjének megvalósításához is hozzásegítette őt és a Pannónia Filmstúdiót. Ilyen volt Nepp József Macskafogó című filmterve is, amelyre állami támogatást nem kaptak, ugyanakkor nem tiltották meg nekik, hogy az külföldi szponzorációval létrejöhessen. Az Infafilm koprodukciós partnerként beszállt a film elkészítésébe, illetve még német zörejmesterek is érkeztek a budapesti Pannónia Filmstúdióba, így a magyar és a német szakemberek egymástól is sokat tanulhattak az évek során. 

Sajnos a mai mesék többsége nem megnyugtatja a gyermekeket, hanem felzaklatja őket. Szükség lenne a hagyományos, lassabb mesékre is. A Pumukli és kalandjai sorozat ilyen volt. Eder mester és Pumukli történetei ma is aktuálisak, ugyanis a  mesét író német írónő, Ellis Kaut olyan üzeneteket írt bele történeteibe, amelyek a barátságról, a szeretetről és a felelősségvállalásról szólnak. Ezek olyan értékek, amelyekre minden generációnak, így a mai fiataloknak is szüksége van

– mondta Ternovszky Béla.

Az animációtörténeti kiállítás a következő hat hónapban látható Budaörsön, a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjteményben.