Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díj 2025: Kolozsváron ünnepelték a díjazottakat

Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész, Fülöp Zoltán színművész és Siklódy Ferenc képzőművész, grafikus vehette át idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat a pénteken este Kolozsváron tartott díjátadó gálán.

Forrás: MTI2025. 01. 25. 10:32
Egyed Emese költõ, író, irodalomtörténész átveszi az Erdélyi Magyar Kortás Kultúráért Díjat Kelemen Hunortól, az RMDSZ elnökétõl.
Egyed Emese költõ, író, irodalomtörténész átveszi az Erdélyi Magyar Kortás Kultúráért Díjat Kelemen Hunortól, az RMDSZ elnökétõl. Fotó: Kiss Gábor Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 13. alkalommal adta át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat, melyekkel az erdélyi magyar kortárs alkotók munkáját ismeri el magyar kultúra napja alkalmából irodalom, előadó-művészet és képzőművészet kategóriában. A Bánffy Miklós Operastúdióban tartott díjátadó gálán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át az elismeréseket a díjazottaknak.

Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj
Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője beszédet mond a tizenharmadik alkalommal megrendezett Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjátadó gálán. Fotó: Kiss Gábor/MTI

Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díj

Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője köszöntőbeszédében közölte: évente részt vesz az eseményen, és mindig érzi azt a kimeríthetetlen energiát, melynek forrása az erdélyi magyar kultúra. Ez „egyfajta örök, önmagát újratermelő, életet betöltő közeg”, mely a mindennapokban is jelen van jelentette ki. A magyar kultúra, az erdélyi magyar kultúra egésze és ezen belül a kortárs magyar kultúra az év minden napján ugyanúgy zsong, forr, él, teremt, terjed, sziporkázik, hömpölyög, betölt mindent körülöttünk és bennünk is mondta a főosztályvezető, aláhúzva, hogy ezen hatalmas érték jövőjét is biztosítani kell.

Lövétei Lázár László költő a kultúra mibenlétét taglalta, felidézve, hogy az iskolákban tartott rendhagyó irodalomórákon miként próbálja azt közel vinni a fiatal generációhoz. 

A kérdésre, hogy hol a helye a magyaroknak a nyugati kultúrvilágban, kijelentette: jó helyen vagyunk mi itt, ahol vagyunk.

Az Egyed Emese munkásságát méltató Benő Attila költő, egyetemi tanár úgy vélekedett: a Kolozsváron élő költőt, írót, irodalomtörténészt „nem kell bemutatni”, hiszen munkássága ismert. Kitért a díjazott szépirodalmi, tudományos, szerkesztői, oktatói tevékenységére, megemlítve tíz verseskötetét, három prózakötetét és öt gyermekkönyvét. Költészetét az erdélyi magyar irodalom sajátos színfoltjának nevezte, és kiemelte a díjazott kutatói tevékenységét is, amely számos szakkiadványban lelhető fel. 

Egyed Emese iskolát teremtett

Rámutatott: ennek tudományos értékét jelzi, hogy gyakran idézik. Irodalomtörténeti kutatásai megkerülhetetlen alapkutatások, ahogy oktatói tevékenysége is jelentős, érdemes egyetemi tanár, a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán a doktori iskola tagja. Tudományos tevékenységével iskolát teremtett szakterületén, emellett konferenciaszervezői, szerkesztői tevékenysége is jelentős, szerteágazó munkásságát számos díjjal ismerték el hangzott el.

Míg Egyed Emese szépirodalmi alkotásai a játék iránti fogékonyságát jelzik, kutatói tevékenységében a mellőzött jelenségek iránti érdeklődés érhető tetten, és szívügye a fiatal tehetségek felkarolása, a másokra figyelés – mondta a méltató.

Fülöp Zolán színházalapító titka

A Marosvásárhelyen született, majd Szatmárnémetiben, jelenleg pedig Csíkszeredában alkotó Fülöp Zoltán színművészt méltató Kányádi Szilárd színészkolléga a díjazottat színházalapítóként, fafaragóként és fotósként is említette.

Korunk kovászemberének nevezte, aki számos sikeres előadásnak volt a kezdeményezője, és sokakat vezetett a színészet felé. Csíkszeredában a Csíki Játékszín alapításában vállalt szerepe miatt vált fogalommá a neve hangzott el. Úgy vélekedett, az 50 éve a pályán lévő színművésznek titka van: az élet szerelmese.

Siklódy Ferenc nem változott szigorú professzorrá

A Csíkszeredában alkotó Siklódy Ferenc képzőművész, grafikus munkásságát méltató Részegh Botond a művésztárs származási helyét, Gyergyószéket emelte ki, mivel szerinte a székelyföldi kistérségben másként használják a szavakat. 

Sokkal cikornyásabban, roppant tréfásan mesélnek, és ezt teszi a díjazott is, aki a kolozsvári művészeti egyetem elvégzése után a Gyergyószárhegyi Művésztelepet vezette, most Csíkszeredában tanárkodik, de nem változott szigorú professzorrá mondta.

Siklódy Ferenc művészi érdemei közül az elkötelezettséget, az elszánt idealizmust emelte ki, hogy „nem akar tetszelegni, nem akarja megváltani a világot, nagy ívű grafikai sorozataiban, melyekben jelen van a fordulatos mesélés, a kornak átértelmezve folytatja az erdélyi grafikai hagyományt”.

A díjátadót követően a Kolozsvári Magyar Opera művészei tartottak kamarazenei hangversenyt Popper Péter, Kodály Zoltán és Bartók Béla műveiből.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.