Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díj 2025: Kolozsváron ünnepelték a díjazottakat

Egyed Emese költő, író, irodalomtörténész, Fülöp Zoltán színművész és Siklódy Ferenc képzőművész, grafikus vehette át idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat a pénteken este Kolozsváron tartott díjátadó gálán.

Egyed Emese költõ, író, irodalomtörténész átveszi az Erdélyi Magyar Kortás Kultúráért Díjat Kelemen Hunortól, az RMDSZ elnökétõl. Fotó: Kiss Gábor Forrás: MTI

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 13. alkalommal adta át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat, melyekkel az erdélyi magyar kortárs alkotók munkáját ismeri el magyar kultúra napja alkalmából irodalom, előadó-művészet és képzőművészet kategóriában. A Bánffy Miklós Operastúdióban tartott díjátadó gálán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyújtotta át az elismeréseket a díjazottaknak.

Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője beszédet mond a tizenharmadik alkalommal megrendezett Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjátadó gálán. Fotó: Kiss Gábor/MTI

Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díj

Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője köszöntőbeszédében közölte: évente részt vesz az eseményen, és mindig érzi azt a kimeríthetetlen energiát, melynek forrása az erdélyi magyar kultúra. Ez „egyfajta örök, önmagát újratermelő, életet betöltő közeg”, mely a mindennapokban is jelen van – jelentette ki. – A magyar kultúra, az erdélyi magyar kultúra egésze és ezen belül a kortárs magyar kultúra az év minden napján ugyanúgy zsong, forr, él, teremt, terjed, sziporkázik, hömpölyög, betölt mindent körülöttünk és bennünk is – mondta a főosztályvezető, aláhúzva, hogy ezen hatalmas érték jövőjét is biztosítani kell.

Lövétei Lázár László költő a kultúra mibenlétét taglalta, felidézve, hogy az iskolákban tartott rendhagyó irodalomórákon miként próbálja azt közel vinni a fiatal generációhoz. 

A kérdésre, hogy hol a helye a magyaroknak a nyugati kultúrvilágban, kijelentette: jó helyen vagyunk mi itt, ahol vagyunk.

Az Egyed Emese munkásságát méltató Benő Attila költő, egyetemi tanár úgy vélekedett: a Kolozsváron élő költőt, írót, irodalomtörténészt „nem kell bemutatni”, hiszen munkássága ismert. Kitért a díjazott szépirodalmi, tudományos, szerkesztői, oktatói tevékenységére, megemlítve tíz verseskötetét, három prózakötetét és öt gyermekkönyvét. Költészetét az erdélyi magyar irodalom sajátos színfoltjának nevezte, és kiemelte a díjazott kutatói tevékenységét is, amely számos szakkiadványban lelhető fel. 

Egyed Emese iskolát teremtett

Rámutatott: ennek tudományos értékét jelzi, hogy gyakran idézik. Irodalomtörténeti kutatásai megkerülhetetlen alapkutatások, ahogy oktatói tevékenysége is jelentős, érdemes egyetemi tanár, a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán a doktori iskola tagja. Tudományos tevékenységével iskolát teremtett szakterületén, emellett konferenciaszervezői, szerkesztői tevékenysége is jelentős, szerteágazó munkásságát számos díjjal ismerték el – hangzott el.

Míg Egyed Emese szépirodalmi alkotásai a játék iránti fogékonyságát jelzik, kutatói tevékenységében a mellőzött jelenségek iránti érdeklődés érhető tetten, és szívügye a fiatal tehetségek felkarolása, a másokra figyelés – mondta a méltató.

Fülöp Zolán színházalapító titka

A Marosvásárhelyen született, majd Szatmárnémetiben, jelenleg pedig Csíkszeredában alkotó Fülöp Zoltán színművészt méltató Kányádi Szilárd színészkolléga a díjazottat színházalapítóként, fafaragóként és fotósként is említette.

Korunk kovászemberének nevezte, aki számos sikeres előadásnak volt a kezdeményezője, és sokakat vezetett a színészet felé. Csíkszeredában a Csíki Játékszín alapításában vállalt szerepe miatt vált fogalommá a neve – hangzott el. Úgy vélekedett, az 50 éve a pályán lévő színművésznek titka van: az élet szerelmese.

Siklódy Ferenc nem változott szigorú professzorrá

A Csíkszeredában alkotó Siklódy Ferenc képzőművész, grafikus munkásságát méltató Részegh Botond a művésztárs származási helyét, Gyergyószéket emelte ki, mivel szerinte a székelyföldi kistérségben másként használják a szavakat. 

Sokkal cikornyásabban, roppant tréfásan mesélnek, és ezt teszi a díjazott is, aki a kolozsvári művészeti egyetem elvégzése után a Gyergyószárhegyi Művésztelepet vezette, most Csíkszeredában tanárkodik, de nem változott szigorú professzorrá – mondta.

Siklódy Ferenc művészi érdemei közül az elkötelezettséget, az elszánt idealizmust emelte ki, hogy „nem akar tetszelegni, nem akarja megváltani a világot, nagy ívű grafikai sorozataiban, melyekben jelen van a fordulatos mesélés, a kornak átértelmezve folytatja az erdélyi grafikai hagyományt”.

A díjátadót követően a Kolozsvári Magyar Opera művészei tartottak kamarazenei hangversenyt Popper Péter, Kodály Zoltán és Bartók Béla műveiből.