A művek közkinccsé válásával azokat bárki szabadon, engedély nélkül felhasználhatja, de a velük való visszaélés természetesen továbbra is tiltott
– fogalmaztak a dokumentumban.
Kifejtették, hogy az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat védő szerzői jog a mű létrejöttétől kezdve, a törvény erejénél fogva jön létre, és a szerző halálát követően még 70 évig él.
A szerzői jogi védelemnek nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék, ahogy nincs nyilvántartás arról sem, hogy adott művek védelmi ideje mikor jár le – hívták fel a figyelmet a közlők. Kitértek arra is, hogy egy mű felhasználási engedély nélkül is felhasználhatóvá válik, ha letelik a szóban forgó alkotásra törvényben meghatározott védelmi idő. Ez Magyarország esetén a szerző halálától számított hetven év, amelynek eltelte után a mű közkincsnek minősül, azaz bárki szabadon felhasználhatja. Közös művek esetében a 70 évet az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától kell számítani – részletezték.
2025. január 1-jétől tehát azon alkotók művei váltak közkinccsé, akik 1954-ben hunytak el.
Közéjük tartozik Robert Capa világhírű fotóriporter, aki haditudósításai során számtalan ikonikus képet készített, amelyek közül A milicista halála a legismertebb. Ugyanebben az évben hunyt el Henri Matisse francia festőművész, a XX. századi festészet egyik legjelentősebb alakja, a fauvizmus festészeti irányzat kulcsfigurája. A ma is jól ismert alkotók közé tartozik még Auguste Marie Louis Nicolas Lumiere francia mérnök, iparos, biológus és illuzionista, aki fivérével Louis Jean Lumiere-rel 1895-ben feltalálta a kinematográfot, amely egyszerre volt alkalmas mozgókép rögzítésére és vetítésre.
Frida Kahlo mexikói festőművész szintén 1954-ben hunyt el, így művei az EU országaiban szabad felhasználás alá esnek – sorolták. Szabadon felhasználhatóvá váltak Herczeg Ferenc német származású magyar író, színműíró, újságíró alkotásai is, akinek egyik legismertebb műve Az élet kapuja című regénye. Szintén 1954-ben hunyt el Rapaics Raymund botanikus, biológus, tudománytörténész, a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen. Huszti József klasszika-filológus, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az összehasonlító latin irodalomtörténet, illetve a magyarországi humanizmus területének kutatója is hetven éve hunyt el, így január elsejétől az ő alkotásai is szabadon felhasználhatók – írták.
A védelmi idő lejártától függetlenül az elhunyt szerző nevében felléphet az örököse vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a felhasználás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.
