A farsangi időszak utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvény első napján a Maszkot ölt apraja, nagyja című programmal óvodások és általános iskolások részvételével már délelőtt elkezdődnek az események a helyi ifjúsági központban és délben megnyit a népművészeti és kézművesvásár is a belvárosban. Nem sokkal délután három óra előtt indul a busójárás első farsangi felvonulása a Sokackörtől, majd a város utcáin és terein gyermekmaskarások – így a rongyokból álló ruházatukról ismert, hamut, fűrészport szóró jankelék, valamint kisbusók – szabad farsangolása veszi kezdetét. A főtéren gyermeknéptánccsoportok és busócsoportok tartanak bemutatót, busójárási eszközöket ismertetnek meg az érdeklődőkkel, késő délután pedig Villányi Viktória jogász, képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás Mohácsi lelkek: Átkelés a Dunán címmel a Kanizsai Dorottya Múzeumban, míg este a Glasovi zenekar lép fel a piactéren.
A mohácsi busójárás izgalmas programokat kínál kicsiknek és nagyoknak egyaránt
Pénteken délelőtt rajzpályázati munkákból nyílik kiállítás, majd délután népdaléneklő versenyt tartanak, népművészekkel találkozhatnak az érdeklődők, busómaszkfaragók és más népművészeti tárgyalkotók munkáiból nyílik kiállítás a Kossuth Teátrumban, majd néptánccsoportok és zenekarok mutatkoznak be a Széchenyi téri és a Deák téri színpadon.
Szombaton a hagyományos mohácsi sokac viseletdarabok készítésének műhelytitkaiba nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, már a reggeli óráktól tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok lépnek fel, és látványfőzéseket is tartanak a busóudvarban.
A nap során a családosok, gyermekek számára is készülnek programokkal, így a Kossuth Teátrumban Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj címmel mesejátékot adnak elő, Minorics Tünde etnográfus vetítéssel egybekötött előadást tart a busójárás történetéről, továbbá jankele-bemutató is lesz interaktív kiállítással és foglalkozással a Sebaj Busó csoporttal.
A MesterPont elnevezésű helyszínen élményközpontú műhelylátogatással várják az érdeklődőket a maszkfaragók, a szerb templom udvarában a délszláv gasztronómiával ismerkedhetnek az érdeklődők, míg a Botos busócsoport busólakodalmas menetet tart, este pedig a Poklade zenekar ad koncertet a Deák téren.
A tradíciónak megfelelően farsangvasárnap tartják a népszokás leglátványosabb programjait. A busók március 2-án dél után kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.
A nap során már reggel kilenctől betekinthetnek a látogatók a Télűzők busócsoport farsangi készülődésébe a Vörösmarty utcában, míg a Duna túlpartján a Dunai Átkelés és a Nagy Durranás busócsoportokkal ismerkedhetnek meg. A nap során Mohácson látványmaszkfaragással, tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok bemutatóival, ételkóstolókkal, késő délutántól pedig szabad farsangolással, koncertekkel szórakoztatják az embereket.
A hétfői rendezvények között lesz interaktív farsangi gyermekfoglalkozás, a busók hagyományosan házról házra járnak majd a Kóló téren és a környező utcákban.
Húshagyókedden a hagyományos farsangtemetés előtt busós kézműves játszóház nyílik a Busóudvarban, délután pedig indul a busók felvonulása a Kóló tértől a Széchenyi térig, ahol indul a szabad farsangolás, meggyújtják az óriási főtéri máglyát, s elégetik a telet szimbolizáló koporsót.
A szervezők az esemény hat napjára mintegy százezer látogatót várnak, ezen belül szombaton és vasárnap negyvenezer érdeklődő fogadására, de még kedden is nagy tömegre készülnek a Duna-parti városban.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a városban jelenleg zajló nagy volumenű építkezések, beruházások miatt az eddigi években megszokott parkolási lehetőségek korlátozottan elérhetők, ezért javasolják a látogatóknak, hogy előre tervezzék meg az utazásukat, illetve lehetőség szerint válasszák a tömegközlekedés adta lehetőségeket. Amennyiben mégis az autó mellett döntenek és sztrádán érkeznek, érdemes a mohácsi helyett a nagynyárádi autópálya-lehajtót választani az M6-oson, ahonnan kényelmesebben meg lehet közelíteni a várost dél felől, az újmohácsi oldalon parkolva komppal vagy személyszállító hajóval pedig a busójárás közepén találhatják magukat a látogatók.
A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, praktikus információkról ide kattintva, az aktuális hírekről a rendezvény Facebook-oldalán találhatnak bővebb tájékoztatást.
A mohácsi busójárás eredete
A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.
A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.
