A 7 legjobb 1848-as film: egy hősies légió kísérelte meg újra lángra lobbantani a szabadságharc tüzét másfél évtizeddel később

Válogatásban bemutatjuk az 1848-ról szóló legkiemelkedőbb filmeket. Vannak köztük olyan klasszikusok, melyek széles körben ismertek, de akad olyan ritkán emlegetett darab is, ami szinte ki is kopott a kánonból, vagy be sem került még igazán.

Válogatás az 1948-as szabadságharcról szóló filmekről: a képen Cserhalmi György a Szirmok, koszorúk, virágok című filmben. Forrás: NFI

A film formailag a francia új hullám jegyeit viseli, ahogy a különböző idő- és valóságsíkokkal játszva újraalkotja a történelmi eseményeket, miközben a jelen politikai helyzetére való reflexióként is működik. Kardos műve egyfajta színházi, happeninges formában kínált lehetőséget a kritikus gondolkodásra és a forradalmi eszmék újraértelmezésére, illetve kínál a mai napig is.

80 huszár (1978)

Sára Sándor 80 huszár című filmje a Lenkey-huszárszázad szabadságharc utáni hazatérését dolgozza fel. A történet a lengyelországi császári seregben állomásozó magyar huszárokról szól, akik elhagyják állomáshelyüket, hogy csatlakozzanak a szabadságharchoz. A film nemcsak a hazaszeretet és honvágy megélését mutatja be művészi pontossággal, hanem a katonák lelki és fizikai megpróbáltatásait is.

Sára Sándor célja nem a dicső történelmi események bemutatása, hanem a háborúval és a meneküléssel járó fájdalmas, szenvedéssel teli tapasztalatok hiteles ábrázolása. A film egyik legfontosabb eleme a természet szerepe: a szép, de kegyetlen táj ugyanolyan központi szereplővé válik, mint a huszárok, és folyamatosan érzékelteti a történet kilátástalanságát. A film elhatárolódik a romantikus idealizmustól, nem glorifikálja a hazatérést, hanem a katonák döntéseit és azok következményeit ábrázolja realisztikus módon.

Klapka Légió (1983)

A Klapka Légió története 1866-ban, a porosz–olasz–osztrák háború idején játszódik, közvetlenül az 1867-es kiegyezés előtt, amelyhez nagymértékben hozzájárult a légió története is. Az új konfliktus ismét felélesztette Magyarország felszabadításának lehetőségét, ezért Klapka György tábornok Bismarck porosz kancellár támogatásával magyar emigránsokból, lengyel katonákból és porosz dezertőrökből álló, 1500 fős sereggel próbálta visszafoglalni Komárom várát. Miklós Hajdufy 1983-ban dolgozta fel a történetet egy tévéfilm formájában, amely – akárcsak a korszak tévéfilmjeinek jelentős része – szinte teljesen feledésbe merült. Pedig rendkívül érdekes témákat feszeget, a film kulcsjelenetében például egy rendkívül áthallásos mondat hangzik el Törőcsik Maritól:

Értse meg, hogy az élni akarás a legtermészetesebb vágy ezen a világon. Mit vetnek maguk ennek a nemzetnek a szemére?

Ez nyilvánvalóan legalább annyira a késő Kádár-korra vonatkozik, mint a monarchia idejére – és olyan univerzális megállapításokat tartalmaz, amelyeket akár a jelenre is vonatkoztathatunk. A film többi része is tele van erősen áthallásos megállapításokkal, például hogy könnyű a külföldi emigrációból megmondani, hogyan kellene élni, ha az ember nem tapasztalja meg a különböző rendszerek hétköznapjait a saját bőrén.

Szirmok, virágok, koszorúk (1984)

Lugossy László Szirmok, virágok, koszorúk (1984) című filmje a szabadságharc utáni megtorlásokat és a passzív rezisztenciát dolgozza fel, de az egész filmet átható letargia révén a listánkon szereplő filmek közül ez szól a legdirektebben ’56-ról. Majláth Ferenc huszárfőhadnagy (Cserhalmi György) nem hajlandó együttműködni az osztrák hatalommal, amit családja letartóztatása és saját elmegyógyintézeti elhelyezése követ. A film a megalkuvás és elvhűség kérdéseit vizsgálja, miközben a főhős tragédiáján keresztül az 1956-os forradalom és a szabadságharc utóhatásait is érzékelteti.

A film költői képeiben egyszerre jelenik meg a depresszió és a főhős belső vívódása, amelyek jól tükrözik a Kádár-korszak erkölcsi dilemmáit is. Lugossy filmje nemcsak történelmi feldolgozás, hanem a személyes integritás és a megalkuvás morális kérdéseinek mélyebb vizsgálata is. A film Ezüst Medve díjat nyert a Berlinalén, emellett Stanley Kubrick is rajongott érte.

Guerilla (2019)

Kárpáti György filmje a szabadságharc utáni, világosi fegyverletételt követő időszakot ábrázolja, amikor még sokan nem tudják, hogy a forradalom elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, ezúttal a vereség után csatlakozik a gerillákhoz. Bár bűntudattól hajtva próbálja megtalálni és hazavinni öccsét, egy hazugság következményeként besorozzák, így maradnia kell a háború utolsó harcaiban, miközben beleszeret öccse volt szerelmébe is, ami komoly döntések elé állítja.

A film azoknak a kisembereknek, egyéni sorsoknak a történetét mutatja be, akik már nem a dicsőségre, hanem a túlélésre összpontosítanak. Kárpáti filmje elveti a romantikus múltszemléletet, és inkább a szikár, minimalista képi stílust, valamint a lélektani ábrázolást helyezi előtérbe. Ezáltal a Guerilla távol áll a hagyományos történelmi filmek eszményítő képeitől, legfőbb erénye a realista ábrázolásra való törekvés, amivel remekül megragadja ezt a bizonytalan, kaotikus helyzetet.