Életre kel A nagy Gatsby kora a Mágus – 1920 A káprázat születése című musicalben

Egy revüszínház kulisszái mögül kitekintve az 1920-as évek New Yorkjába, A nagy Gatsby korába, az ír bandák, olasz gengszterek világába repíti el a közönséget a Mágus – 1920 A káprázat születése című látványos musical show, amelyet március 28-án mutatnak be a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban. A darab rendezőjével, Szabó Mátéval és dalszövegírójával, a friss Kossuth-díjas Müller Péter Sziámival beszélgettünk a musical sajtótájékoztatóján.

Az 1920-as évek New Yorkjába repíti a közönséget a musical. Fotó: Mirkó István

A Mágus – 1920 A káprázat születése című musical show-t a TBG Production és a Brodway Event Kőbánya X. kerület városvezetésének támogatásával koprodukcióban állítja színpadra. A darab arra a sorskérdésre keresi a választ, vajon hol van az a katartikus pillanat, amikor egy tehetséges lélek eldönti, hogy nem egy széken ül majd a színpaddal szemben, hanem kiáll nézői elé a világot jelentő deszkákra. A produkcióban a kilencéves New York-i Erik McAlister ámulattal teli előadás-élményéből merítkezve mutatják meg a később fiatal férfivá érett utcai újságárus (Pásztor Ádám, Monori Dominik) kiemelkedését, tehetsége kibontakozását és a sikerig tartó út nehézségeit.

A Mágus – 1920 A káprázat születése musical sajtótájékoztatójának résztvevői (Fotó: Mirkó István)

A Mágus – 1920 A káprázat születése 

A zeneszerző és egyben a mű írója Sebestyén Áron Fonogram- és Artisjus-díjas zeneszerző a sajtótájékoztatón elmondta, hogy nagyon izgalmas az az időszak, amelyben a darab játszódik. Csörögi Márk koreográfus és huszonnégy táncművész hatalmas táncképei révén bepillantást nyerhetünk egy cirkuszszínház kulisszái mögé. A főhőssel élhetünk át nagy felemelkedéseket és csúfos bukásokat is abban a korban, amikor még romlatlan íze volt a varázslatnak és az emberek tiszta szívből tudtak hinni a csodák létezésében. A musical show-hangulatát csaknem 85 négyzetméter térben elhelyezett LED-fal fokozza. 

A musical show-hangulatát a LED-fal is fokozza (Fotó: Mirkó István)

A hol kacagtató, hol megható történettel a magyar származású Harry Houdini és kortársa, a szintén régiónkból származó korszakalkotó tudós, Nikola Tesla előtt tisztelegnek.

A jelmeztervező Kerényi Virág, az ötletgazda, kreatív producer Vona Tibor. A darab varázslatainak hitelességét Lui bűvészszakértő szakmai munkája garantálja.  Az előadás rendezője Szabó Máté első alkalommal rendez. Lapunknak elmondta, hogy hatalmas munka áll mögöttük. Színészként sok produkcióban játszott háromtól háromszáz szereplősig, így van rálátása a munkára.

– Rendezőként ezt most élem át először. A kettő közti különbséget nem is tudom elmondani. Nagyon összetett a munka, minden felelősség az enyém és minden apró helyzetben dönteni kell. Csaknem százan vesznek részt a produkcióban – mondta Szabó Máté, aki kérdésünkre válaszolva hozzátette: úgy érzi, megszületik a káprázat a színpadon.

Megszületik a káprázat (Fotó: Mirkó István)

Müller Péter Sziámi, a darab dalszövegének írója lapunknak kifejtette, hogy a dalszövegírás hasonlít a versírásra, csak ez egy metafizikai egyesülés a zeneszerzővel, sőt az előadót és a szituációt is oda kell képzelni. Mint mondta, nagyon komplex tevékenység és minden szónak megvan benne a helye. Ez néha nagyon keserves, szavankénti munka. 

– Sebestyén Áron azon kevés zeneszerző közé tartozik, akinél ha megkapom a dalt és ő felénekli valami halandzsa nyelven, azonnal megszólal bennem a szöveg – árulta el a dalszerző. – Mintha az ott lenne valahol a levegőben és sikerülne levadászni. Ezt a szülés öröméhez tudom hasonlítani. Van olyan, amikor annyira belefeledkezem, hogy két napig fel sem állok az asztaltól, csak írok. A zene és a szöveg együttműködése ez, persze a történetet is ismerem. A kor is lenyűgöz, már a Tesla-darab kapcsán is sokat foglalkoztam vele. Ebben a darabban a főszereplő egy kitalált figura, de a kor esszenciáját látjuk benne

– fogalmazott Müller Péter Sziámi, majd kifejtette, hogy ugyanolyan technológiai ugrás és kezelhetetlennek tűnő világhelyzet volt akkor is, mint ma. – Ezt nem lehetett nem érezni a dalok írása során. 

Nagy munka van abban, hogy ne sodródjon bele a szöveg hangulatilag és érzelmileg abba, amit a mostani világ állapota sugall. A negyedik technológiai forradalomban élünk, ezért aktuális ez a darab. Igaz, hogy a múlt század húszas éveiben játszódik a történet, de ugyanaz az érzés jellemzi a kort, mint ma.

 Könnyű egy érzelmes dalt vagy duettet megírni emiatt, mert ezekre a helyzetekre az a jellemző, hogy beleeszik magukat a magánéletbe, az egyéni sorsba – foglalta össze a dalszövegíró. 

Szereposztás: Erik McAlister: Pásztor Ádám, Monori Dominik; Tom McAlister: Bálint Ádám, Szabó Máté; Eve Gruber: Zsitva Réka, Jenes Kitti; Heinrich Gruber: Lux Ádám, Kautzky Armand; Jack Marino: Ragány Misa, Szentmártoni Norman; Bess Houdini: Füredi Niki, Ullmann Zsuzsanna, Sajgál Erika; Nikola Tesla: Kőrösi András, Pelsőczy László; Kis Erik: Katonka Milos, Hajdú Tamás; Ensemble fiúk: Csapos – Kazarján Deni, gengszterek: Balaskó Bence, Lakatos Zsolt, Kolman Czito, Rácz Frenk.