Bodrogi Gyula rendező szeretett volna lenni
Bodrogi Gyula Budapesten született 1934-ben. Édesapja vadász volt, aki fiával is megszerettette ezt az időtöltést. Gyermekként pedagógusnak készült, matematika–fizika tanár szeretett volna lenni, de végül a művészetek mellett kötelezte el magát. Pályáját néptáncosként kezdte, 1951-től három évig a SZOT együttesének szólótáncosa volt.
1954-ben jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, mert rendező akart lenni. A szak végül nem indult, őt pedig átirányították színésznek, diplomáját 1958-ban kapta meg.
Első szerződése a József Attila Színházhoz kötötte, és az angyalföldi társulathoz több mint húsz évig hű maradt. 1982-ben a Vidám Színpadhoz került, ahol volt színész, művészeti igazgató, igazgató-rendező, majd 1996 és 2002 között a Vidám Színpad Kht. ügyvezető igazgatója; 2002-ben a Vidám Színpad örökös tagjává választották.
2003-ban Jordán Tamás igazgató meghívására a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek azóta is tagja. 1975-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Pályakezdőként elsősorban kortárs és klasszikus darabok karakterszerepeit játszotta, de hamarosan felfedezték komikusi tehetségét is, ettől kezdve ő lett az úgynevezett könnyű műfaj egyik legjellegzetesebb képviselője.
Muzikalitását, kiváló tánctudását zenés-táncos darabokban kamatoztathatta.
Filmes karrier
Könnyed természetességének és elmélyült jellemábrázolásának köszönhetően filmszínészként is hamar a közönség kedvence lett.
Első filmjét, a Külvárosi legendát Máriássy Félix rendezte 1957-ben, ezután szinte évente forgatott. Emlékezetes filmje volt a Házasságból elégséges (ebben akkori felesége, Törőcsik Mari volt partnere), a Hattyúdal, a Húsz óra, a Tanulmány a nőkről, a Fuss, hogy utolérjenek!, a Szépek és bolondok, a Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
A Szerencsés Dánielben megtört családapát alakított, ő volt az Idő van mogorva üdülőgondnoka, a Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakájában négyes főszerepben brillírozott, 1989-ben a svájci Vevey-ben, majd 1991-ben a bulgáriai Gabrovóban is elnyerve a legjobb férfialakítás díját. A 2000-es években is több moziban szerepelt, így például A mohácsi vész, az Üvegtigris, a Magyar vándor, a Világszám! című filmekben.
A jószívű egyfejű sárkány
Legnépszerűbb szerepei a televízióhoz kötődnek.
Az ő rekedtes hangján szólalt meg Süsü, a jószívű egyfejű sárkány, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó) Csőrmestere és a Vuk kárörvendő varjúja.
A Linda című nagy sikerű sorozatban ő alakította a címszereplő édesapját, a mai napig kedvelt szereplője a különféle show-műsoroknak és kabaréknak.
Szakácskönyv és interjúkötet
Bodrogi Gyuláról köztudott, hogy szenvedélyes vadász és szakács is. Kedves időtöltéseiről 1993-ban A vadász néha főz is címmel könyvet jelentetett meg, amelyben legkedvesebb vadásztörténeteit és receptjeit adta közre. 2014-ben 80 év, 80 recept, 80 történet, 2021-ben pedig Vadakat mesélek címmel publikált kötetet.
2009-ben jelent meg Irkafirka című könyve, amelyben naplórészletek, rádióműsorokba szánt írások, aforizmák idézik fel a művész tizenhét főiskolai fegyelmijének történetét, színházi emlékeit, emlékezetes tanárait és pályatársait.
2020-ban publikálta Léner Péter Kossuth-díjas színházi rendező a róla szóló interjúkötetét Bodrogi címmel.
Nemcsak szeretett, hanem elismert színész is Bodrogi Gyula
Művészi munkájáért a többi között 1962-ben és 1967-ben Jászai Mari-díjat, 1973-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címet, 2005-ben Kossuth-díjat kapott.
2007 óta a Nemzet Színésze kitüntető cím birtokosa. 2009-ben a XIII. kerület, 2021-ben Budapest díszpolgárává választották. 2012-ben a Prima díjat és a Prima Primissima közönségdíját vehette át.
2019-ben a Magyar Filmakadémia Egyesület, illetve a Magyar Művészeti Akadémia életműdíjjal tüntette ki, 2021-ben a Magyar Hollywood Tanács Adolph Zukor-díjjal ismerte el. 2023-ban Gróf Széchenyi Zsigmond-emlékéremmel tüntették ki.
Első felesége Törőcsik Mari volt, második felesége Voigt Ági. A művész 2022 májusában kétszer is az intenzív osztályra került légzési nehézségek miatt, de júliusban már ismét színpadon volt. Idén márciusban pedig a színházban esett el, az egyik karjában megrepedt egy csont, de a sérülés nem tántorította el a munkától. Ahogy egy interjúban mondta:
A Jóisten a színpadról fog magához szólítani. Én ezt kértem tőle, és ha szeret, akkor be is tartja. Addig pedig élni szeretnék, egy színész maradjon a színpadon, szórakoztasson, kápráztasson, hiszen ez a dolga.
Nem felhőtlen az öröm, még tart a felépülés
A színészlegenda születésnapja azonban nem felhőtlen, decemberi balesetéből, melynek során csonttörést szenvedett, még lábadozik. Állapota szerencsére folyamatosan javul, a teljes felépülésben többen is segítenek neki, köztük Bodrogi Gyula fia, Ádám, aki mellette áll a hétköznapokban. Bodrogi Gyulának a jobb combja feletti rész még fáj, mivel arra esett rá, és ott tört el a csont, de gyógytornászok segítenek a regenerálódásban.
Sajnos nem tudok fájdalom nélkül lenni, a menés, a guggolás és az egyensúly megtartása nehezen megy, de Nellike, a gyógytornászom rengeteget segít. Javulok, de nem úgy, mint régen, noha a közérzetem teljesen jó, csak ne kelljen a fájdalomra gondolni!
– mondta Bodrogi Gyula.
Ahogy korábban lapunk is megírta, a Nemzet Színésze már a színházba is visszatérhetett. Jelenleg több előadásban is láthatja a közönség, és a legutóbb bemutatott darabja próbafolyamatain és a premierjén is láthattuk.
„A Karinthy Színházban játszom a Nagymesterben, illetve a Nemzeti Színház több darabjában, mint az Egri csillagok, az Esthajnal, az Egy, kettő, három vagy az Olasz szalmakalap” – árulta el.
Hatvan-hetvenéves ritkaságokkal ünnepli a közmédia a Nemzet Színészét
A mai jeles napon Bodrogi Gyula előtt az M5 kulturális csatorna, a Duna és a Duna World, valamint a Csukás Meserádió is tematikus műsorokkal tiszteleg.
A Csukás Meserádió április 15-i adását Bodrogi Gyula hangja kíséri végig, életre keltve az általa híressé vált mesék – különösképpen a Süsü, a sárkány kalandjai – világát. Az ünnepi műsorfolyamban Csukás István legkedveltebb történetei csendülnek fel a színművész előadásában, valamint, máshol nem hallható felvételek is elhangzanak az MTVA Archívumából, a többi között az 1960-as és 70-es évek ritkaságai. A mesék mellett ikonikus dalokat is hallhatnak Bodrogi Gyulától.
Az M5 kulturális csatornán 14.30-tól látható a digitálisan felújított klasszikus, az 1970-ben bemutatott Hatholdas rózsakert című tévéfilm, amelyben Bodrogi Gyula a Patikus szerepében szórakoztat. 19 órától A Nagyok című portrésorozat kétszer 26 perces epizódja mélyinterjún keresztül mutatja be a színész páratlan pályáját, színészi sokoldalúságát és a világról való gondolkodását.
A Duna délutáni élő magazinműsorában, a Családi körben több születésnapi meglepetés is várja a színművészt. 21 órakor pedig a 2021-ben bemutatott Attila, Isten ostora című grandiózus történelmi film tekinthető meg, amelyben a színművész Zerkon, az udvari bohóc karakterében tűnik fel.
A Duna World is csatlakozik az ünnepléshez: 11.30-tól a Szerencsés flótás című 1966-os tévéjátékot vetíti Bodrogi Gyula főszereplésével.
