A „szélsőséges őrült”
Egy legenda szerint a hetvenes évek elején Cannes-ban az a mondás járta, hogy a magyar filmművészetben „két szélsőséges őrült van”: az élőszereplős játékfilmben Jancsó Miklós, az animációs rövidfilmben a Balázs Béla- és Kossuth-díjas Reisenbüchler Sándor, aki idén lenne 90 éves.
Összetéveszthetetlenül egyedi, következetesen épített, egységes életművével a magyar filmművészet kiemelkedő alakja.
Az 1960-as évek szellemiségét, elsősorban a pop art értékrendjét mentette át az animációs mozgókép művészetébe. Sodró és látomásos, olykor groteszk műveiben, az eljövendő emberiség sorsáért aggódó szenvedélyes prófétaként, tudatos alkotóként és elkötelezett környezetvédőként jelenik meg.
Szintén idén lenne 90 éves a Balázs Béla-díjas érdemes művész, Vajda Béla, aki egyike volt a dokumentarista animáció hazai képviselőinek, miközben a karikaturisztikus animációban is maradandót alkotott. Életműve legnagyobb sikere a Cannes-ban 1980-ban Arany Pálma-díjjal kitüntetett Moto perpetuo, amelyet most levetítenek a KAFF-on.
Végül az idén 111 éves magyar animáció legjavát három, másfél órás blokkba rendezve mutatja be a fesztivál a hatvanas évektől napjainkig. A válogatásba a legnagyobb nemzetközi fesztiválokon – Cannes-tól Berlinig, Annecy-tól az Oscar-gáláig – díjazott rövidfilmek kerültek be.
A hatnapos összművészeti rendezvény minden programja ingyenes.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!