A Magyarország színezve. Rejtőzködő fényképek 1862-ből című időszaki kiállítás egy olyan, Magyarországon eddig soha nem látott, különleges anyagot tár a közönség elé, amelyre nemrégiben bukkantak a kutatók: a tárlat az 1862-ben a londoni világkiállításon bemutatott, Magyarország korabeli tájegységein, településein készült népviseleti fényképsorozatot állítja középpontba.
A Victoria & Albert Múzeum gyűjteményéből kölcsönzött felvételek a magyar művelődéstörténet legkorábbi fotográfiai emlékanyagához tartoznak, ám eddig csak hírből voltak ismeretesek. A korábban elveszettnek hitt Tiedge János-fényképekhez kapcsolódik egy, a Néprajzi Múzeumban őrzött másolati sorozat is. A színezett fényképek az alföldi és dunántúli polgárok, parasztok, uradalmi béresek és vármegyei szolgák változatos és sokszínű, a XIX. század közepének viseletét hordó férfiakat és nőket hozzák el a jelenbe.
Ugyancsak nemzetközi szinten is szenzációs a Néprajzi Múzeum A természet és az emberi lélek hangja Kínából. A csungkingi Kínai Három Szurdok Múzeum kucsingyűjteménye Magyarországon kiállítás, amelyen olyan
tetemes anyagi és felbecsülhetetlen eszmei értékű kínai hangszereket vehetünk szemügyre, amelyek még nem jártak Európában.
A tárlat a kucsin szépsége, hangja, elkészítésének művészete mellett bemutatja a hangszerhez kapcsolódó spiritualitást, mítoszokat, filozófiai gondolatokat. A hangszer különlegessége, hogy történetét a kezdetektől fogva áthatotta a taoizmus filozófiája, a természettel való harmonikus együttélés, az ember és természet közötti egyensúly megteremtésének elve, amely komplexitásával közelebbről is megismerkedhetünk a Néprajzi Múzeumba látogatva.
Nem ilyen messziről érkeztek, de legalább ennyire jelentős a Székelyek – Örökség-mintázatok című kiállítás, amelynek középpontjában a székely identitás áll.
A magyar múzeumtörténetben egyedülálló pillanat, hogy a Székelyföld különböző településein helyben megőrzött tárgyak sokasága egyetlen kiállításban találkozik, hogy a történelmi régió sokszínűségét a XIX. századi polgárosodástól a XXI. századi modernizációig felfedezhetővé tegye, és válaszokat adjon a bennünk felmerülő kérdésekre.
A nagy lélegzetű, látványos tárlat hétszáz négyzetméteren, Zabolától Gyergyószentmiklósig, Sepsiszentgyörgytől Székelykeresztúrig csaknem valamennyi székelyföldi múzeum gyűjteményéből vonultat fel tárgyakat és dokumentumokat, így teszi láthatóvá, hozzáférhetővé, milyen kiemelkedő műtárgyak rejtőznek a határon túli intézményekben.
A Néprajzi Múzeum nemcsak befogadóhelye a távoli és közeli múzeumok tárgyainak, hanem ő maga is igazi „tudásexportőr”: rendszeresen nyit a világ legkülönbözőbb pontjain tárlatot. 2025. április 15-én Biskekben a Kirgiz Nemzeti Történeti Múzeumban Almásy György expedíciója kerül fókuszba. A jogász végzettségű utazó, autodidakta geográfus, állattanász és néprajzkutató két alkalommal, 1900-ban és 1906-ban járt gyűjtő- és vadászexpedíciójával a régióban, és a térség gazdag faunája és földtani, éghajlati jellegzetességei mellett az ott élő kirgizek kultúrája is foglalkoztatta. Ezeknek az utaknak a nyomán több mint száz kirgiz nomád tárgy és csaknem hétszáz fénykép került a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe. A biskeki közönség Almásy György ma már százévesnél idősebb fotóiból láthat egy válogatást.
2025. április 24-én pedig Zágrábba vándorol, az ottani Néprajzi Múzeum 37 székével és annak történetével egészül ki a Budapesten, Veszprémben, Mosonmagyaróváron, Bonyhádon és Pécsen már nagy sikerrel bemutatkozott, mindig helyi tárgyakkal színesített Székátiratok című kiállítás, amelyen a Néprajzi Múzeum bútorgyűjteményének tárgyai és az AU Workshop székeinek párbeszéde gazdagodik új hangokkal.
Ezek a Néprajzi Múzeum városligeti épületéből sem hiányozhatnak, hiszen a tárlatvezetések széles kínálata mellett szombatonként élő koncerteket hallgathatunk a citerakiállításban, sőt 2025. április 19-én az Anima Sound System zenés irodalmi estje ad különleges értelmezést és élményt a már említett, Székelyek című kiállításnak.
