ELADOM A KÖNYVTÁRAM – Egy szeretetközpont és egy embermentő meséi

Mi a közös Az ezüstfogú leány, A harmatban fogant hajadon, valamint az Anna, Peti és Gergő-sorozat könyvei között? A viszonylag magas áruk ellenére mindegyik keresett a használt könyves piacon. Van azonban más közös jellemzőjük is: rendkívüli embereknek, különleges nőknek köszönhetjük őket.

Bogyó és Babóca már a 74. kalandnál jár. Fotó: Pagony

Érdekes ellentmondás, hogy a neten bőven találni olyan szülői kommentet, sőt cikkeket is, amelyek szerint kész szenvedés olvasni ezeket a könyveket, csak egy a bökkenő: a gyerekek rajonganak érte. Egy kritikus szülő szerint azért, mert épp a mondatok és a rajzok egyszerűsége miatt a kicsik könnyebben bele tudják élni magukat a szereplők helyébe.

Bartos Erika maga illusztrálja a történeteit, és egy ismertető szerint „meséivel harmonikus, megnyugtató világot közvetít”. Nos, vannak olyan szülők, akiknek ez az idilli családi élet nem tetszik a könyvekben, úgy érzik, nem igazán reális. A legtöbb szülő azonban a kötetek ára miatt háborog, és hogy miért nem lehet újra kiadni, amivel csökkenhetne az ára. Nos, az APG-könyvekkel kapcsolatban „jól értesült” Facebook-posztolók szerint állítólag maguk a főszereplők, az írónő gyerekei nem szeretnének újabb kiadásokat.

APG-könyvek: aligha lesz újabb kiadásuk (Forrás: Facebook)

Csigafiú, katicalány

Az elégedetlenkedő szülők pedig a Bogyó és Babóca-sorozattal vigasztalódhatnak, ezek köteteinek és kapcsolódó kiadványainak többsége már 1500-2500 forint körül elérhetők, és a barátság, a szeretet, a segítő szándék mellett a mindennapok konfliktusairól, nehézségeiről is szólnak. A csigafiú és a katicalány kalandjai 2004-ben indultak a Pagony Kiadónál, és idén már a 74. résznél tartanak. Közben persze új szereplők csatlakoztak hozzájuk, számos díjat nyertek, mellette a hazai kultúrtörténetbe is beírták a nevüket. 

Bogyó és Babóca már a 74. kalandnál jár (Fotó: Pagony)

A több mint tíz éve szunnyadó diafilmgyártást 2004-ben a Bogyó és Babóca digitalizált változata élesztette újra – ma 15-25 ezer forint kelnek el a régi diafilmvetítők a használtcikk-piacokon, régi dia mesefilmek pedig ezer forint körül –, és a rendszerváltás után először a Bogyó és Babócából készült magyar mesefilmsorozat, számos nemzetközi filmdíj elnyerése után jelenleg a hetedik és nyolcadik évada készül.

„Sosem küzdöttem azért, hogy a figuráim megjelenjenek itt vagy ott, épp a fordítottja történik: azért harcolok, hogy ne használják fel a rajzaimat a tudtom nélkül” – írja Bartos Erika, aki arról is beszámol, hogy a sokféle megkeresés alapján a bébiételtől a gyógyszerig számos babaterméken szerepelhetnének a figurái, de már lenne Bogyó és Babóca uszoda, játszóház és hotel is, ha nem mond nemet rájuk. Csak a Zsolnay étkészletre és a 100. évét ünneplő Szerencsi gyár csokijaira mondott igent, de a rajzokat ezekhez is maga készítette. Bábfiguraként is nagy sikerük volt. Az írónő már az első kötet megjelenésekor, 2004-ben kesztyűs bábot varrt a szereplőkből, amelyekkel sok könyvtárban előadta a történetüket. Többféle társasjáték és interaktív könyv is készült a Bogyó és Babócából, egy részük pedig más országokban is meghódította a gyerekeket.

Idén március 21-én, az erdők napján mesés táblát avattak a nyíregyházi Sóstói-erdőben (Fotó: Nyírerdő Zrt.)

Beteg kicsik kötetei

„Mindig igyekeztem a sikert kordában tartani, nincs marketingesem, nincs semmilyen reklámtevékenységem, még a közösségi médiát sem használom” – jelzi a szerző, hogy a virtuális világon kívül is van élet és érvényesülési lehetőség. 

Önerőből szeretek boldogulni. Sosem kértem és nem fogadtam el állami támogatást vagy szponzori segítséget, csak addig nyújtózkodom, amíg a takaróm ér. Boldog vagyok, hogy inkább én támogathatok másokat

 – jegyzi meg máshol.

Bartos Erika egy szeretetközpont. Kiadott öt verseskötetet is, ritmikus mondókáit számos zenekar megzenésítette, írt meseregényeket, az ABC-vel, a generációkkal és az elmúlással foglalkozó könyveket, építész énjét is kamatoztatva Pécset Hoppla, Budapestet és a Balatont Brúnó szemével mutatta be, de vannak olyan kötetei is, amelyeket nem kereskedelmi forgalomba szánt. Ezek ritkán bukkannak fel az online piactereken, akkor viszont az APG-könyvekéhez hasonló árakon.

Az első segítőkönyvére 2009-ben a Gottsegen György Kardiológiai Intézet kérte fel, mesélje el a legkisebbek nyelvén, mi történik egy szívkatéterezés során.

Ezt 2011-ben a daganatos és leukémiás gyerekeknek szóló Bátorságpróba, 2014-ben a fogyatékkal élő kicsiknek készült Őrangyal, 2015-ben a Meggyógyult a szívem, 2016-ban az autizmussal foglalkozó Csillagbusz és a szervátültetésről szóló Új élet, új mosoly című mesekönyv követte, majd az örökbefogadásról, a vízfejűségről és a cisztás fibrózisról is készült segítőkötet, nem könyvárusi forgalomba. „Ezekért a könyvekért sohasem fogadok el tiszteletdíjat és jogdíjat sem” – teszi hozzá Bartos Erika, aki gyakran vállal közönségtalálkozókat itthon és a határon túl is. Mindig garantált a telt ház, és sokat visszakap abból a szeretetből, amit a könyveivel ad.

Világ Igaza

Karig Sára is visszakapta, bár csak megkésve és megannyi megpróbáltatás után. Őt nem az írásai alapján ismerhetjük, bár Sarkövezet címmel megjelent egy kötete a vorkutai rabsága alatt írt verseiből. „Verseket gyújt magában a fagyhalál ellen” – írta műveiről megértő és szelíd kritikájában Orbán Ottó költő. – „Egy emberi lény, valaha fiatal nő, most csak a táborlétszám kortalan, semlegesítő tétele, általuk próbál meg emlékezni magára és életben maradni.”

Karig Sára szobra a nevét viselő újpesti parkban (Fotó: Tóth Dávid)

Pedagógus szülők sarjaként iskoláit bajai és német zárdákban, majd szegedi gimnáziumban és egyetemen végezte az 1914 nyarán született Karig Sára, végül londoni egyetemen szerzett tanári diplomát. 1937–1944 között Pesten egy gépgyár angol–német levelezőjeként dolgozott, és belépett a Szociáldemokrata Pártba (SZDP). 1944-től a Svéd Vöröskereszt gyermekosztályának munkatársaként nagyon sok zsidó gyermek, magyar katonaszökevény és angol hadifogoly életét mentette meg. Utóbbiért felajánlották neki az angol állampolgárságot, de nem fogadta el.

SZDP-tagként 1947-ben választási biztos volt egy szavazókörzetben, és a kommunisták kék cédulákkal való visszaélését azonnal jelentette. Ezt már másnap megtorolták, és rövid időn belül a Szovjetunióban, az északi sarkkörön túl fekvő, komiföldi Vorkuta munkatáborában találta magát. Politikai fogolyként 1947-től 1953-ig agyag- és szénbányában dolgozott. Sztálin halála, a gulágok megszüntetése után térhetett haza, két rokkantnyugdíjas év után lett könyvkiadói szerkesztő, de csak 1957-ben rehabilitálták. 1962-ben Károlyi Mihályné (Andrássy Katinka) barátja, később a Károlyi- hagyaték gondozója lett.

A világháború alatti embermentő tevékenységéért 1985-ben megkapta a Világ Igaza (Yad Vashem) elismerést. Utána a József Attila-díjjal kezdve többször kitüntették, a többi között a Finn Oroszlán Rend lovagi fokozatát is megkapta. 1999-ben, 84 évesen hunyt el, Baján vettek végső búcsút tőle. Fővárosi lakóhelyeit ma emléktábla jelzi, a II. kerületben utcát, Újpesten parkot neveztek el róla, utóbbiban már szobrot is állítottak neki.

Sarkövezet című könyve egyébként ritka, cikkünk írásakor is csupán kettő volt az online piacon: az egyik 10 ezer, a másik 19 990 forintos áron. Karig Sára nevét azonban a legtöbben nem ezek miatt, hanem az Európa Könyvkiadó Népek meséi sorozatának legendás szerkesztőjeként ismerhetik. Az 1956 és 1990 között kiadott 82 rész köteteinek eladói gyakran az ő nevével hirdetik ezeket a különleges mesekönyveket. Volt ugyanis Népek meséi sorozata a Móra Könyvkiadónak (1954–1969 között 12 kötettel), a Terebess Kiadónak hat résszel és a Kossuth Kiadónak is 2011-től 18 kötettel.

Különleges hitvilágok

A Karig Sára szerkesztésében megjelent kötetekhez tartalmilag talán a Móra-kiadványok állnak a legközelebb, de azok inkább gyerekeknek, fiataloknak készültek, míg az Európa kiadós Népek meséi felnőtteknek szóló, néprajzi sorozat, amelyben a világ minden részéről származó meséket, legendákat értő fordításban, hozzáillő illusztrációkkal és az utószóban magyarázó tanulmányokkal adták ki. Kultúrantropológusoknak is kiváló forrásmunkák, de hagyományos mesekönyvként is remek olvasmányok. Csak néhány ízelítőül, mennyire különleges tájakra vezetnek ezek a könyvek: Egy asszony öt férje (eszkimó történetek), A nyolcszirmú lótusz (tibeti legendák és mesék), Szamárfülű Kán (tuvai népmesék), Gonaquadate, a víziszörny (észak-amerikai indián mesék, mondák és mítoszok), Rafara, a Víz Lánya (madagaszkári népmesék), A hulladémon huszonöt meséje (szanszkrit tündérmesék), A pórul járt víziszellem (zürjén népmesék), A szép delfinlány (mítoszok és mesék a Gilbert- és Ellice-szigetekről), Obi, a gőgös kókuszdió (kubai joruba mítoszok és mesék). 

A meséken keresztül a népek hitvilágába, eredetlegendáiba is bepillantást kapunk, ami megmutatja, hogy a sok különbözőség mellett mennyi közös is van a világ egymástól legtávolabbi részein élő emberek között.

Ez adja a sorozat igazi értékét, ami egyes kötetei árában is megjelenik. A mordvin népmesékből összeállított Az ezüstfogú lány például egy éve 24 ezer forintért kelt el a Vaterán, a korábban már említett – legnagyobb online antikvárium aukcióján – ahol rendszeresen feltűnnek a sorozat kötetei – fél éve 29 ezerért (plusz árverési jutalék) ütötték le, a cikk írásakor 35 ezerért kínálják egy szép állapotú példányát. A harmatban fogant hajadon, amely szlovák fantasztikus meséket sorakoztat, most éppen 10–18 ezer forint között kapható.

Már 35 ezer forintnál jár (Fotó: MW)

A sárkánykirály lánya című, Tang-kori történeteket egybegyűjtő könyvvel indult sorozat kötetei azért ritkák, mert kettő – Karunga, a holtak ura (Néger legendák) és Szegény ember okos leánya (Román népmesék) – kivételével csak egyszer adták ki őket. Egy részük a sok olvasás, más részük a rossz tárolási körülmények miatt megsérülve kiesett a piacról, így a jó állapotú, védőborítós példányok általában 3500-4800 forint közötti áron kelnek el, a ritkábbak ennek többszöröséért. Talán meglepő, de a ritkábbak közé tartoznak a sorozat legutoljára megjelent kötetei is – Az ezüstfogú lány volt az utolsó –, az 1980-as évek vége felé ugyanis már kisebb példányszámban adták ki őket. A könyvkiadók rendszerváltás utáni átrendeződése pedig véget vetett az európás Népek meséinek. Kár értük.