És mint az unokája elmondja, a korának az egyik legnagyobb vígjáték- és kabarészerzőjéről beszélhetünk, aki Berlinben tanult, kisujjában volt a szakma, így sok rendező és befektető annak ellenére is vele akart dolgozni, hogy tudták, ezzel a saját biztonságukat is kockára teszik. És bár a pesti kabaré volt számára a legotthonosabb terep, minden műfajban helytállt, A beszélő köntösbe is belecsempészte a sajátos humorát.
Ez volt egyébként az első, részben színes magyar mozgókép. Az adásban be is játszanak egy régi interjúrészletet Radványi Gézával, aki büszkén beszél arról, hogy technológiailag megelőztük Európát, a németeket valószínűleg bosszantotta is mindez. És bár az adásban nem kerül szóba, de ez az állítása sajnos nem volt igaz, a fél évvel korábban bemutatott német Frauen sind doch bessere Diplomaten című operettfilm fél évvel megelőzte a művét, mindez azonban semmit nem von le A beszélő köntös érdemeiből, amely egyébként más szempontból is forradalmi volt.
Már csupán a tömegjelenetek miatt is, manapság a hasonló szegmenseket számítógépes technika segítésével oldják meg, akkor azonban az őrületes mennyiségű statisztát úgy kellett összehangolniuk, hogy ne masszaként viselkedjenek, hanem mindenki tegye a saját dolgát, azaz élő városi forgatag hatását keltsék. Csatári Bence elmondja azt is, hogy a film kópiáinak hosszú ideig nyoma veszett, csak a nyolcvanas években került elő a fekete-fehér változat Németországból, az eredeti verziót végül 2003-ban sikerült restaurálni a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával.
A műsor második felében átfogó képet kaphatunk Nóti Károlyról, akinek a filmes pályafutása, noha a Hippolyt, a lakájjal robbant be 1931-ben, már amikor az 1920-as években Kolozsvárról Budapestre költözött, ünnepelt szerzőnek számított. A kabaré atyjaként emlegetett Nagy Endre adott is neki kölcsönt, ezáltal pedig elindította a karrierjét, a Terézkörúti Színpad állandó szerzője lett, szoros barátságot alakított ki Salamon Béla igazgatóval, utóbbi Nóti halála után is ápolta az akkor már mellőzöttnek számított író örökségét és az ötvenes években számos darabját felújította és bemutatta.
Az említett Hippolytot egyébként eredetileg nem ő szerezte, de miután Székely István rendező hiányosnak érezte a szövegkönyvet, Nótit kérte fel, hogy rázza gatyába és az ő keze által nyerte el a klasszikus azt a virtuozitását, ahogyan ma ismerjük.
A műsorban kitérnek azokra a stílusjegyeire, az abszolút rá jellemző társadalomkritikus, szatirikus poénokra és helyzetkomikumokra is, amelyek végigkísérték a pályáját és fellelhetőek az olyan filmjeiben is, mint az Ez történt Budapesten vagy a Fel a fejjel, amely az olasz Az élet szép egyfajta előképének is tekinthető; hasonló keserédes humor jellemzi, miként a nyilas kivégzőtisztek előtt egy bohóc – Latabár Kálmán zseniális alakításában – még előad egy magánszámot.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!