A 17. század Magyarországán járunk, amikor hazánkat a törökök és a labancok fosztogatják. A szabad királyi városban, Kecskeméten Miska, Lestyák szabómester éles eszű fia azt javasolja a tanácsnak, hogy kérjenek állandó védelmet Budáról a települést zaklató portyázók ellen. A fiút ellátják ajándékkal, ékszerrel, kelmével, és egy gyönyörű lány társaságában Buda felé veszi az irányt. Útközben a cigány lány beleszeret Miskába, aki megszökteti, ugyanis csak egy díszes köntöst kap Kecskemét védelmére; arról azonban sejtelmük sincs, hogy a ruhadarab mekkora erővel bír: aki felveszi, az előtt minden igazhitű térdre rogy és teljesíti a parancsait. Erről szól Radványi Géza A beszélő köntös című 1941-es rendezése, az eheti Szélesvásznú történelem tárgya.
A műsorban az alkotás forgatókönyvírójának, Nóti Károlynak az unokája, Nóti Nagy Károly író, újságíró, valamint Csatári Bence beszélget és miként utóbbi kontextusba helyezi a film cselekményét, elmondja, hogy a történet 1622-ben játszódik, amikor is már régóta török megszállás alatt álltunk, közel száz év telt már a mohácsi csata óta, túl voltunk a tizenöt éves háborún és a sztori helyszínéül szolgáló Kecskemét bár a hódoltság szerves részét képezte, befogadta a menekült magyarokat, és a város virágzott. Kifejti azt is, hogy a film forgatásának ideje és az abban bemutatott korszak sok szempontól hasonló volt: hiszen míg akkor a labancok és a törökök kereszttüzében őrlődött az ország, addig 1941-ben Hitler és Mussolini hurokjából próbáltuk kihúzni a fejünket, sikertelenül. Ugyanakkor a háborúba való belesodródásunk eleinte a siker illúziójával kecsegtetett, visszafoglaltunk számos elcsatolt trianoni területet, de hamar kiderült, egy nemzettragédia felé sodródunk.
A forgatókönyvet író Nóti Károlyt a film elkészülte után integrálták, ugyanis nem félt megszegni a zsidótörvényt, míg mások ,,négerként” dolgoztak, azaz egy keresztény áriának számító író álneve mögé rejtőztek, addig – számos későbbi munkájával ellentétben – itt még a valódi nevén szerepel a stáblistán.
És mint az unokája elmondja, a korának az egyik legnagyobb vígjáték- és kabarészerzőjéről beszélhetünk, aki Berlinben tanult, kisujjában volt a szakma, így sok rendező és befektető annak ellenére is vele akart dolgozni, hogy tudták, ezzel a saját biztonságukat is kockára teszik. És bár a pesti kabaré volt számára a legotthonosabb terep, minden műfajban helytállt, A beszélő köntösbe is belecsempészte a sajátos humorát.
Ez volt egyébként az első, részben színes magyar mozgókép. Az adásban be is játszanak egy régi interjúrészletet Radványi Gézával, aki büszkén beszél arról, hogy technológiailag megelőztük Európát, a németeket valószínűleg bosszantotta is mindez. És bár az adásban nem kerül szóba, de ez az állítása sajnos nem volt igaz, a fél évvel korábban bemutatott német Frauen sind doch bessere Diplomaten című operettfilm fél évvel megelőzte a művét, mindez azonban semmit nem von le A beszélő köntös érdemeiből, amely egyébként más szempontból is forradalmi volt.
Már csupán a tömegjelenetek miatt is, manapság a hasonló szegmenseket számítógépes technika segítésével oldják meg, akkor azonban az őrületes mennyiségű statisztát úgy kellett összehangolniuk, hogy ne masszaként viselkedjenek, hanem mindenki tegye a saját dolgát, azaz élő városi forgatag hatását keltsék. Csatári Bence elmondja azt is, hogy a film kópiáinak hosszú ideig nyoma veszett, csak a nyolcvanas években került elő a fekete-fehér változat Németországból, az eredeti verziót végül 2003-ban sikerült restaurálni a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával.
A műsor második felében átfogó képet kaphatunk Nóti Károlyról, akinek a filmes pályafutása, noha a Hippolyt, a lakájjal robbant be 1931-ben, már amikor az 1920-as években Kolozsvárról Budapestre költözött, ünnepelt szerzőnek számított. A kabaré atyjaként emlegetett Nagy Endre adott is neki kölcsönt, ezáltal pedig elindította a karrierjét, a Terézkörúti Színpad állandó szerzője lett, szoros barátságot alakított ki Salamon Béla igazgatóval, utóbbi Nóti halála után is ápolta az akkor már mellőzöttnek számított író örökségét és az ötvenes években számos darabját felújította és bemutatta.
Az említett Hippolytot egyébként eredetileg nem ő szerezte, de miután Székely István rendező hiányosnak érezte a szövegkönyvet, Nótit kérte fel, hogy rázza gatyába és az ő keze által nyerte el a klasszikus azt a virtuozitását, ahogyan ma ismerjük.
A műsorban kitérnek azokra a stílusjegyeire, az abszolút rá jellemző társadalomkritikus, szatirikus poénokra és helyzetkomikumokra is, amelyek végigkísérték a pályáját és fellelhetőek az olyan filmjeiben is, mint az Ez történt Budapesten vagy a Fel a fejjel, amely az olasz Az élet szép egyfajta előképének is tekinthető; hasonló keserédes humor jellemzi, miként a nyilas kivégzőtisztek előtt egy bohóc – Latabár Kálmán zseniális alakításában – még előad egy magánszámot.
Az adásból kiderül az is, miként ment a befektetők agyára Nóti Károly annak köszönhetően, hogy bár mindig időben elkészült a munkáival, előtte jókora aggodalmat gerjesztett a feletteseiben, hogy egész nap bohém kávéházi életet élt, de szóba kerül mások mellett az is, milyen körülmények között élt sztárszerzőként.
A Szélesvásznú történelem vasárnap délelőtt 11-kor látható a Hír TV műsorán, A beszélő köntöst szombat este 10 órakor és vasárnap délután 1-kor is megtekinthetjük a csatornán.
Kiemelt kép: A beszélő köntös (Forrás: NFI)
