Bán Mór, a Hunyadi-regények írója nyitotta meg az ünnepi könyvhetet Nyíregyházán, a szerzővel Kertész Sándor grafikusművész, tanár beszélgetett – írja a Szon.hu.
Hunyadi János származásával kapcsolatban rengeteg elmélet létezik
Bán Mór szerint a sci-fi világában szabadon szárnyalhat az író fantáziája, azt ír, amit csak akar. – De mi a helyzet a történelmi regényekkel? – tette fel a kérdést Kertész Sándor, amire az író azt felelte:
Amikor a rigómezei csatáról szóló fejezeteket írtam, végtelenül erős kísértést éreztem, hogy megnyerjük. Hunyadi sajnos elvesztette ezt az ütközetet, de nagyon komolyan elgondolkodtam azon, hogy megérdemelné a győzelmet.
– Amikor elhatároztam, hogy megpróbálok megírni egy történelmiregény-sorozatot, egy évet szerettem volna anyaggyűjtéssel tölteni, amiből végül tíz év lett. A kiadó diszkréten jelezte, nem abban állapodtunk meg, hogy olvasok, hanem abban, hogy írok. Úgy gondolom, az anyaggyűjtést csak abbahagyni lehet, befejezni nem. Az első köteten dolgoztam, és már a harmadik könyvet olvastam a havasalföldi ortodox templomok belső életéről, amikor feltettem magamnak a kérdést: egyáltalán szerepel majd a regényben ilyen? Rájöttem, hogy nem, úgyhogy a negyedik könyvet már nem olvastam el ezzel kapcsolatban – emlékezett vissza.
A Hunyadi-sorozat a történelem egy olyan időszakában, a XV. század harmadán-közepén játszódik, amiről viszonylag bőséges írásos és képi emlék maradt fenn, ezek valóságtartalma azonban erősen vitatott.
Amikor a tévésorozatot vetítették, rengeteg cikk, ismeretterjesztő anyag látott napvilágot. A történészek is azonnal szükségét érezték, hogy elmondják, valami úgy volt vagy nem úgy volt. A szerző kedvence ezek közül, hogy Hunyadi János nem úgy nézett ki, mint Kádár L. Gellért, a sorozat főszereplője. Ennek igazolására olyan képeket és metszetek hoztak, amik sok száz évvel Hunyadi halála után készültek, vagyis a művészek úgy festették meg, hogy soha életükben nem látták. Senki nem tudja, milyen volt Mátyás király apja, Magyarország kormányzója valójában. Millió dolgot el lehet róla olvasni, de azt nem tudni, hogy Hunyadi János mikor és hol született, sőt a család származásával kapcsolatban is legalább tizenhárom elmélet létezik.
Egyetlen hiteles okirat sem őrizte meg az anyja nevét, életének első húsz évéről pedig azt a körülbelül öt mondatot tudjuk, amit Bonfini megírt. A probléma csak az, hogy az ötből háromról már bebizonyították a történészek, hogy nem lehetett igaz
– osztotta meg Bán Mór, aki fontosnak tartotta elmondani, hogy a történelmi regény műfaja irodalmi besorolás szempontjából fikció, mint minden regény, még akkor is, ha a történelemből meríti a témáját. Egy történelmi film pedig nem dokumentumfilm, nem egymással szembeállítható dolgok, ezért felesleges ezeket összehasonlítani.
Hozzátette, hogy soha nem találkozott még olyan történelmiregény-íróval, aki azt állította volna, hogy valami biztosan úgy volt, ahogy ő papírra vetette. Nem is mondhatja, hiszen egy regényben párbeszédek vannak.
A legprofibb nyelvészek sem tudják, hogyan beszéltek a magyarok Hunyadi korában, hiszen csak írott emlékeink vannak a XV. századból, tehát egy szereplő már abban a pillanatban nem lehet hiteles, amint megszólal. Találgathatunk, de biztosat nem állíthatunk. A történelmi regény feladata az, hogy megszerettesse a történelmet. Ha pedig a könyv, a film jó, ha felkelti az érdeklődést, az olvasó vagy néző majd veszi a fáradságot, és utánanéz
– összegezte.
