„Nem válságmenedzseléssel akarom tölteni a következő öt évet” – mondja a Pannon Filharmonikusok igazgatója

Horváth Zsolt harminc éve trombitaművészként, huszonnégy éve pedig igazgatóként építi a pécsi székhelyű Pannon Filharmonikusok (PFZ) közösségét. Az újabb ötéves ciklusát megkezdő vezetővel marketingközgazdászi szemléletről, a vidéki zenekarok stratégiai szerepéről, a 2026/2027-es Mozaik évad különlegességeiről és a következő időszak kulcskérdéséről beszélgettünk.

Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok vezetője Fotó: Vass Benjámin

– Az évadban korábbi vezető karmesterek és neves szólisták is fellépnek. Mi alapján választják ki a partnereket?

– Vezető karmestereink feladata az egyedi, autentikus hangzás kialakítása, melynek köszönhetően a zenekar és vezető karmesterei elképesztő egymásra hangolódásra képesek.

Bogányi Tibor, Varga Gilbert vagy Kesselyák Gergely három nagyon különböző zeneiséggel bíró művész, akik jelenlétükkel garantálják a stabil nívót az évadban.

A vendégszólistákat az adott művek hiteles interpretációja alapján hívjuk meg. Olyan művészeket várunk, akiktől tanulhatunk, akik hiteles előadói az adott darabnak, tudnak és szeretnek dolgozni azon, hogy katartikus és referenciaszintű előadások szülessenek meg a színpadon – legyen szó jól ismert klasszikusról vagy kortárs ősbemutatóról.

– Milyen szerepet játszik a kortárs zene a zenekar repertoárjában, és hogyan fogadja ezeket a közönség?

– A pécsi zenekultúrában a kortárs zene mindig kiemelt figyelmet kapott, így mi egy megkezdett utat folytatunk. Szinte minden neves hazai zeneszerzővel dolgoztunk már, és a nemzetközi kortárs szcéna is állandóan szerepel repertoárunkon. Nagy segítségünkre volt ebben az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány mentorprogramja, de Kurtág György századik születésnapját is több koncertből álló sorozattal ünnepeltük. Természetes módon integráljuk az új kortárs műveket, és a közönség bizalmát jelzi, hogy várják és értékelik ezeket. Valljuk, hogy a minőség nem függ a mű keletkezésének sem helyétől, sem idejétől.

A Pannon Filharmonikusok koncertjein a közönség nem csupán zenei élményeket kap, hanem egy exkluzív utazást is a zeneirodalomba  Fotó: Dékány Zsolt

– A PFZ aktívan részt vesz a régió zenei életében és a társadalmi felelősségvállalást is kiemelten kezeli. Hogyan tervezik biztosítani a zenekar jelenlétét a régió többi városában?

– Az elmúlt másfél évtizedben rezidensként az volt a célunk, hogy megismertessük a régióval a Kodály Központot, és a terem társszervezőjével közösen kiépítsük a látogatóközönséget. Pécs százötven kilométeres körzetében nincs szimfonikus együttes, legközelebb Szombathelyen, Szegeden és Székesfehérváron vannak zenekarok.

A PFZ művészzenekar, így minőségi kompromisszumok nélkül olyan zenei kínálattal kellett programokat indítanunk, melyek lehetőséget adnak a pécsi komolyzenei életbe való bekapcsolódásba.

A feladatot sikerrel teljesítettük, így a következő öt évben ismét elindulhatunk a hazai régióba koncertezni és továbbra is folytatjuk a horvátországi Eszéken futó koncertsorozatunkat. Megszólítjuk azokat, akik nem tudnak Pécsre utazni, és ide csábítjuk mindazokat, akik még nem fedezték fel a Kodály Központ páratlan akusztikáját.

– A PFZ rendszeresen fellép a Müpa és a bécsi Musikverein pódiumán. Milyen jelentőségűek ezek a koncertek a zenekar nemzetközi presztízsének építésében?

– Több mint húsz év után bátran mondhatom, hogy a PFZ nem csupán rendszeresen fellép, de otthon van a Müpa színpadán. Öt koncertből álló bérletes sorozatunk van a kezdetektől, és minden évadban jelen vagyunk koprodukciós partnerként a Müpa saját fejlesztésű előadásaiban, ami a minőség védjegye is. A PFZ fellépései a Musikverein több mint hatvanéves múltra visszatekintő Musik der Meister sorozatában szintén a zenekar minőségét jelző pozíció: az Aranyterem bérletes programjába bekerülni komoly nemzetközi presztízst jelent. Muzsikusként pedig külön megtiszteltetés azoknak a művészeknek a nyomdokain járni, akik a zene fővárosában éltek és alkottak.

– Mely nemzetközi zenekarok, kulturális intézmények inspirálják önt a PFZ vezetésében, és milyen elveket, gyakorlatokat szeretne hazai környezetben is alkalmazni?

– Kezdetben a birminghami CBSO példája volt rám nagy hatással, az iparváros kulturális felemelkedése párhuzamba állítható a bányászat utáni Pécs sorsával. A másik jó gyakorlat a hr-Sinfonieorchester Frankfurt, amely az állandó megújulás szimbólumát jelenti számomra.

A klasszikus zene egy több száz éve élő műfaj, amelynek méltó hordozói az olyan szimfonikus együttesek, amelyek képesek fejlődni, minden nap meghaladni a tegnapot. Ilyen a PFZ is. Alkotó vezetőként szeretnék hasznára válni a magyar kultúrának, semmiképp nem válságmenedzseléssel akarom tölteni a következő öt évet, és bízom benne, hogy erre nem is lesz szükség.

– Az új politikai helyzet milyen lehetőségeket és esetleges kockázatokat jelent a komolyzenei élet, illetve a vidéki szimfonikus zenekarok működése szempontjából?

– Egy új adminisztráció és az azzal járó új szellemiség lehetőséget teremthet arra, hogy a kormányzat és a zenekari szakma megújítsa együttműködési gyakorlatát, és olyan transzparens diskurzusokat folytasson, amelyek alapja a kultúra autonómiája és a szakmaiság. Évtizedek óta jelentős a szakadék a fővárosi és a vidéki zenekarok finanszírozása között (75-25 százalék), amely szakmailag teljességgel megalapozatlan rendszer. Rendkívül nagy szükség van a kormány és a zenekarokat fenntartó önkormányzatok együttműködésének felülvizsgálatára. A következő periódusban szükségesnek tartom az előadó-művészeti törvény módosítását, melynek alapfeltétele az aktív diskurzus a kormány és a szakmai szcéna között. Közös érdekünk, hogy a törvény átlátható keretet adjon a közszolgáltatásként támogatott művészeti életünk minőségi, mennyiségi, területi és jogállási szempontok szerinti alapfinanszírozásához, melyet kiegészítenek a pályázati lehetőségek.

Végül, de nem utolsósorban nagyon bízom abban, és személyesen mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a változás a szakmánk megújulására is lehetőséget adjon.

Vélt vagy valós sérelmeinket feldolgozzuk, újraépítsük egymás iránt a bizalmat és az elmúlt években szétszakadt szakmai szövetséget egyesítsük.