A Csak egy éjszaka provokatív alapötlete – miszerint Amerikában betiltják a házasság előtti szexet – mögött egy meglepően hagyományos romantikus komédia rejtőzik. Will Gluck filmje óvatosan kerüli a politikai és világnézeti vitákat, de közben szórakoztató bájjal beszél arról, hogy a vágy mögött valójában figyelemre, intimitásra és valódi kapcsolódásra vágyunk.
A műfaj törvényeinek alapos ismereteiről árulkodik, hogy könnyű drukkolni a hősöknek. Forrás: TMDb
A Csak egy éjszaka alapötlete tálcán kínálná a társadalmi önreflexiókat az alkalmi kapcsolatok és a házasság kérdéseiben, de ezeket nem véletlenül kerüli ki. Nem akar megosztó lenni, nem akar érveket vagy ellenérveket felsorakoztatni azzal kapcsolatban, hogy miért szentség a gyermeknemzés vagy a házasság.
Utóbbihoz kötni a szexuális aktust rögtön vészvillogókat szólaltat meg a konzervatív, hovatovább keresztény közönségben.
Mintha csak az intézmény paródiája lenne, ami egyszerű dogmaként hivatkozik a tiltásra, és nem a természetből fakadó ajánlásként, a társadalom jótékony kötőanyagaként, amihez a viszonyulásunk is teljesen más a mai, alapvetően ellenkulturális térben, mint volt az száz vagy ezer évvel ezelőtt. A filmben, bár nem hangzik el semmiféle keresztény szempont, ami miatt törvényi szintre emelik a házasság előtti szex tiltását, van ennek a felütésnek valamiféle keresztényellenes felhangja, ellenben az óvszerhasználat kényszerét Obamához kötik, ezzel is tompítva a film általam feltételezett indoktrinációját.
Monica Barbaro karaktere csak romantikus együttlétre vágyik, de nem csak egy éjszaka. Forrás: TMDb
A készítőknek valójában mindegy is volt, hogy ideológiailag hová sorolja magát a néző, mert a fiatalokat sem nagyon érdekli az ilyesmi. A romantika, a testiség és a szerelem viszonya azonban annál inkább, és ezekben már nagyon is jól teljesít a Csak egy éjszaka. A műfaj törvényeinek alapos ismereteiről árulkodik, hogy ha a furcsa felütéssel nem is tudunk mit kezdeni, könnyű drukkolni a hősöknek.
Az épp barátnő nélkül maradt Owen (Callum Turner) és romantikus együttlétre vágyó Allie (Monica Barbaro) minden követ megmozgat, hogy valamiféleképpen partnert találjon a nagy estére, és ebbéli igyekezetükben már-már a Lidérces órákat idéző abszurd jelenetek sorába ütköznek:
óvszert rabolnak egy patikából, popsztárokkal és magabiztos famme fatale-okkal akadnak össze, egyiküket behálózza egy szexuális ragadozó, miközben a másikat kirabolja egy – ebben a kontextusban teljesen értelmezhetetlen, de épp ezért vicces – örömlány. A hősök közben pedig veszekednek, gúnyolódnak, húzzák egymást– a színészek között tehát izzik a szexuális feszültség, nem is lehet kérdés, hogy az útjuk végül egymáshoz vezeti őket.
Csak egy éjszaka, amikor nem lehet óvszerhez jutni. Forrás: TMDb
Kérdés, hogy a furcsa alapötlet inkább eltántorítja vagy meghozza-e a közönség kedvét a filmhez (aminek az előzetese is egy csípős hangulatú románcot vetít előre, hogy aztán kiderüljön, milyen önkényes világban is játszódik), pedig az alkotók rengeteg pikáns geggel dolgoztatják a rekeszizmainkat (Barbaro karaktere például ismert popslágerek átiratainak éneklésével keresi a kenyerét, így lesz Robyn Dopamin című slágeréből vaginakenőcsről szóló reklámszöveg), a főhősöknek pedig létező karaktere, szerethető, azonosulható jelleme van azon túl is, hogy jól néznek ki. A
Csak egy éjszaka a bizarr felütése ellenére inkább konzervatív film, mert a romantikus műfaj esszenciája is alapvetően ezekből az értékekből táplálkozik, nem abból a modern fogyasztói attitűdből, ami csereszabatossá, eldobhatóvá és azonnal pótolhatóvá degradálja az emberi kapcsolatokat,
és amiben a ma felnövő generáció is igyekszik élhető kapaszkodási pontokat keresni. A hősök valójában nem szabados szexet vagy vad vonzalmat, hanem figyelmet, biztonságot és szabadságot, érzékiséget és érzékenységet keresnek, még ha romkomos éretlenségükből ezt nem is képesek egyértelműen megfogalmazni – mert minden a szexről szól, kivéve a szexet.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Kevés veszélyesebb ember van, mint egy önérzetében sértett narcisztikus. A globalisták lehetőséget láttak a sértettségében, frusztráltságában, őrületében.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
