– Rendkívül elkeserítő, hogy az emberek többsége sajnos nem sokat tud Trianonról – szögezte le némi keserűséggel Pitti Katalin a közelmúltban napvilágot látott dupla CD-je kapcsán. – A legfelháborítóbb azonban az – folytatta –, amit egy rádióműsorban hallottam, amikor az utca emberét a békediktátumról kérdezték: volt, aki összetévesztette a triatlon elnevezésű sporttal. Ezek után meg sem lepett igazán, amikor Székelyfölddel kapcsolatban valaki felvetette, hogy a határainkon túl rekedtek vajon hol tanultak meg magyarul? Miközben Erdélyországban élnek az igazi ősmagyarok…
A Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész szerint már csak az efféle esetek miatt is elengedhetetlen áttekinteni száz esztendővel korábbi történelmünket, amikor a győztes hatalmak a fejünk fölött döntöttek hazánk sorsáról. Úgy véli, a számtalan megaláztatást, ellehetetlenítést csupán fohászkodással lehetséges túlélni.
– A korszak irodalmáraival, költőivel, népénekekkel, imádságokkal elevenítjük fel Trianon tragédiáját, annak következményeit, és sírjuk tele a párnánkat
– avatott be új kiadványának a koncepciójába Pitti Katalin, akitől azt is megtudtuk, hogy erről szól Sík Sándor Az andocsi Máriához írt, a lemezen szereplő verse is: „Magyar kezek szántogatnak / Régi rögön új uraknak / Néped hegye-völgyén / Más arat, ahol mi vetettünk / Jövevények, szolgák lettünk / Úr-apáink földjén.”
– Az album üzenete, hogy területünk kétharmadát elvesztettük ugyan, ám a megmaradt csonka ország megpróbált talpra állni
– hangsúlyozta az énekesnő, hozzáfűzve: – Ezzel a kiadvánnyal, amelynek szerkesztése is az én munkám, az együvé tartozást szerettem volna szimbolizálni, s amelyet az utazásaim során gyűjtött zarándokénekekkel jelenítettem meg. A csíksomlyói búcsú mély és kitörölhetetlen nyomokat hagyott bennem; amikor együtt lélegzik az anyaországból és az elszakított területekről érkezett tömeg, és legyen bármilyen rossz idő is útközben, a helyszínre érkezve máris kisüt nap.
Az előzményekről Pitti Katalin elmondta, hogy operanagyköveti minőségben járta az országot, amikor Monostorapátiban először találkozott a Volt egy ország, úgy hívták, Magyarország című dallal, amelyet tizenöt-húsz kevésbé ismert felvétel közül választott ki. – Az idős, még mindig szép orgánumú Teréz néni hangján, diktafonról felcsendülő dal hallatán azonnal felcsillant a szemem és megdobbant a szívem – érzékenyedett el a művésznő, majd folytatta a történetet: – A címadó első versszak után a második a „Van egy ország, szegény csonka Magyarország”, majd a harmadik „Lesz egy ország, keresztény nagy Magyarország” sorokkal kezdődik. – Azonnal lekottáztam, leírtam a szövegét, és már jó pár évvel ezelőtt tudtam, hogy ez a dal fontos lesz nekem – mesélte az előadóművész. Azt is elárulta: – Tudat alatt készültem erre a két CD-ből álló albumra, ám végig azt éreztem, hogy túl nagy falat nekem, nem voltam bizonyos afelől, hogy elég vagyok hozzá. A barátok, kollégák biztatása azonban nagyon sok erőt adott a kiadvány elkészítéséhez.