időjárás -3°C Ingrid , Ágota 2023. február 5.
logo

A hazaszeretet és az ima megtartóereje Pitti Katalin új lemezén

Hegedűs István
2021.07.07. 06:59
A hazaszeretet és az ima megtartóereje Pitti Katalin új lemezén

„Régóta érdekelt, sőt egyre erősebben foglalkoztatott a trianoni békediktátum által okozott tragédia az ország életében, és hogy milyen nyomokat hagyott a nép ajkán; de az is, vajon mi született a költők, írók lelkéből. A szívemben fájt, és az elmémet sem hagyta nyugton, ha Erdélyben, Székelyföldön, a Partiumban, Felvidéken vagy Kárpátalján, akár Délvidéken, Szlovéniában vagy Horvátországban, avagy Őrvidéken jártam.” Pitti Katalinnal a Volt egy ország, úgy hívták, Magyarország… című lemezéről, annak előkészületeiről és a történelmi összefüggésekről beszélgettünk.

– Rendkívül elkeserítő, hogy az emberek többsége sajnos nem sokat tud Trianonról – szögezte le némi keserűséggel Pitti Katalin a közelmúltban napvilágot látott dupla CD-je kapcsán. – A legfelháborítóbb azonban az – folytatta –, amit egy rádióműsorban hallottam, amikor az utca emberét a békediktátumról kérdezték: volt, aki összetévesztette a triatlon elnevezésű sporttal. Ezek után meg sem lepett igazán, amikor Székelyfölddel kapcsolatban valaki felvetette, hogy a határainkon túl rekedtek vajon hol tanultak meg magyarul? Miközben Erdélyországban élnek az igazi ősmagyarok…

A Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész szerint már csak az efféle esetek miatt is elengedhetetlen áttekinteni száz esztendővel korábbi történelmünket, amikor a győztes hatalmak a fejünk fölött döntöttek hazánk sorsáról. Úgy véli, a számtalan megaláztatást, ellehetetlenítést csupán fohászkodással lehetséges túlélni.

– A korszak irodalmáraival, költői­vel, népénekekkel, imádságokkal elevenítjük fel Trianon tragédiáját, annak következményeit, és sírjuk tele a párnánkat

– avatott be új kiadványának a koncepciójába Pitti Katalin, akitől azt is megtudtuk, hogy erről szól Sík Sándor Az andocsi Máriához írt, a lemezen szereplő verse is: „Magyar kezek szántogatnak / Régi rögön új uraknak / Néped hegye-völgyén / Más arat, ahol mi vetettünk / Jövevények, szolgák lettünk / Úr-apáink földjén.”

– Az album üzenete, hogy területünk kétharmadát elvesztettük ugyan, ám a megmaradt csonka ország megpróbált talpra állni

– hangsúlyozta az énekesnő, hozzáfűzve: – Ezzel a kiadvánnyal, amelynek szerkesztése is az én munkám, az együvé tartozást szerettem volna szimbolizálni, s amelyet az utazásaim során gyűjtött zarándok­énekekkel jelenítettem meg. A csíksomlyói búcsú mély és kitörölhetetlen nyomokat hagyott bennem; amikor együtt lélegzik az anyaországból és az elszakított területekről érkezett tömeg, és legyen bármilyen rossz idő is útközben, a helyszínre érkezve máris kisüt nap.

Az előzményekről Pitti Katalin elmondta, hogy operanagyköveti minőségben járta az országot, amikor Monostorapátiban először találkozott a Volt egy ország, úgy hívták, Magyarország című dallal, amelyet tizenöt-húsz kevésbé ismert felvétel közül választott ki. – Az idős, még mindig szép orgánumú Teréz néni hangján, diktafonról felcsendülő dal hallatán azonnal felcsillant a szemem és megdobbant a szívem – érzékenyedett el a művésznő, majd folytatta a történetet: – A címadó első versszak után a második a „Van egy ország, szegény csonka Magyarország”, majd a harmadik „Lesz egy ország, keresztény nagy Magyarország” sorokkal kezdődik. – Azonnal lekottáztam, leírtam a szövegét, és már jó pár évvel ezelőtt tudtam, hogy ez a dal fontos lesz nekem – mesélte az előadóművész. Azt is elárulta: – Tudat alatt készültem erre a két CD-ből álló albumra, ám végig azt éreztem, hogy túl nagy falat nekem, nem voltam bizonyos afelől, hogy elég vagyok hozzá. A barátok, kollégák biztatása azonban nagyon sok erőt adott a kiadvány elkészítéséhez.

A dal feléneklését fiatal, tehetséges tanítványára, Boldog Zsófiára bízta, aki csengő hangjával indítja a művet. Ezután fokozatosan kapcsolódnak be a szólisták, Pálmai Árpád és persze Pitti Katalin, hogy aztán a vége egy komplett kórusban teljesedjék ki.

– A Monostorapátiból kapott dal lett a címadó és egyben az egész kiadvány váza – magyarázta az operaénekes, hozzátéve, hogy a zenei-irodalmi-történelmi tematikájú lemezen a népénekek, valamint magyar zeneszer­zőink, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Farkas Ferenc imádságai, illetve népdalfeldolgozásai is helyet kaptak. De megtalálható rajta Erkel Ferenc Áldd meg, Isten, e hont! című darabja vagy a Bánk bán átirata, akik örök érvényűen értünk, magyarokért és a hazánkért fohászkodnak – sorolta a lemezen rögzített zenei-verses tételeket az énekesnő.

„Fontosnak tartottam azt is, hogy egy férfi és egy fiatalember imádkozzon a dalokban, hiszen ha ezt odaadással teszik, az minden családapa és kisdiák számára példaértékű lesz.”
Fotó: Bach Máté

Ugyanakkor fontosnak tartotta, hogy a régi dalokat a hegedű és a különleges fúvósok mellett olyan ősi hangszerek kísérjék, mint a különféle furulyák, tárogató, töröksíp és görbekürtök vagy a sajátos hangulatot kölcsönző tekerőlant, burdon és koboz. Erre a Rossa Levente vezette Tabulatúra régizene együttest találta a legmegfelelőbbnek. Kiemelt szerepet kapott az albumon a már említett Pálmai Árpád – akivel régebb óta együtt dolgozik – karnagy, egyházzenész, az Esztergomi Hittudományi Főiskola musica sacra tanára, aki a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium diákjait is oktatja énekesként. A Szent Margit Gimnázium kápolnájának az orgonáját – ahol a felvették az anyagot – Hegedűs Valér zongora-, illetve orgonaművész szólaltatta meg, amíg fia, Hegedűs Szabolcs a kórusvezetői feladatokat vállalta magára. – A Covid-fertőzések következtében történt tömeges megbetegedések miatt nem a profi és kiművelt hangú kórus énekelt, hanem a gimnázium tanulói, vagyis a mai ifjúság; így az esemény még nagyobb jelentőséggel bírt számomra – jelentette ki az Operaház magánénekese, hangot adva véleményének: – Fontosnak tartottam azt is, hogy egy férfi és egy fiatalember imádkozzon a dalokban, hiszen ha ezt odaadással teszik, az minden családapa és kisdiák számára példaértékű lesz.

– A tehetség Isten ajándéka, de csak a tudás állandó szinten tartásával képes művészetet létrehozni – fejtette ki az énekesnő, hozzátéve, hogy a gyakorlás a művész biztonsága, az éneklés pedig egyfajta menedéket és vigaszt jelent neki. – Minden áldott nap meg kell küzdeni azért, hogy zeneileg, énektechnikailag és fizikailag egyaránt igényesen fel tudjon készülni az ember – magyarázta Pitti Katalin. A színpadon már csak a jóságos Isten van velem – fűzte hozzá.

Azt is elárulta, hogy húsz éve tanít, ami nagy figyelmet és rengeteg türelmet igénylő tevékenység, amely őt is karban tartja. Nyomatékosította: – Amit mondok vagy kérek, azt a gyakorlatban is meg kell mutatni, tehát minden tanítási nap komoly koncentráció és fizikai munka is egyben.

A tanítástól nem áll messze a jótékonykodás, Pitti Katalin pedig intenzív karitatív tevékenységet is folytat. – Ha olyan feladatra kérnek, amely jó ügyet szolgál és a személyem által könnyebben érik el céljukat, úgy gondolom, kutya kötelességem segíteni! – hangoztatta a művésznő. Hozzátette: – Amíg egészséges vagyok, ez a dolgom. A Teremtő azért adott többet számomra, hogy azt visszaadhassam az embereknek. Fontos, hogy a Jóisten meg legyen velem elégedve.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.